Másnak is volt rossz tapasztalata a bababarát kórházakkal? Lassan egy éve szültem, de még mindig zavar a dolog.

Legtöbbünknek nincsenek jó élményei a kórházi tartózkodással kapcsolatban: szédelegtem a wc-re senki sem segített a folyosón, gyerekemet nem vitték el eteni pedig nem volt még tejem, hajnaltól kezdve 10 percenként bevágta valamki az ajtót h véletlenül se pihenhessünk: hol a kukát vágták be és dobták a szoba sarkába, hol a lázmérőt vágátk az asztalunkra, aztán jött a menükérdezés mit kérsz ebédre, aztána vizitelés, a nőgyógyászod .... a zuhanyzókban hegyekben állt a fkália, a szobák padlója sáros volt!!!! Alig vártuk h hazaérjünk.

MOst ismét babát várok és kibírom azt a 3-4 napot aztán újra otthon és kit érdekel már akórház??! Főleg nem 1 év után. szerintem koncentráéj a babádra és ne foglalkozz a kótházzal!

Az első válaszoló vagyok..

A legtöbb nővér szarik arra h megy-e a szoptatás vagy sem.. hagynak kínlódni, semmi instrukció. Lekezelőek, szinte gúnyosak. Minek megy az ilyen csecsmőosztályra????

Három napig nem volt tejem, tápszert meg nem adtak a babámnak mondván szoptassa anyuka!!!

Be is sÁrgult a 3. napon, inkubátor , lekötött szemek, védtelenül ordítorr az üvegkalitkában!!! Borzalom volt!! Tehetelennek éreztem magam és rosz anyának aki még szoptatni sem tud..

Azt mondták egész éjjel hagyjam bent az inkubátorban mert ez segít majd a véreredmény javulásában másnap....

Nem bírtam nézni ahogy szenved a kicsim.. végül úgy döntöttem nem hagyom bent sínylődni - senki sem veszi észre ha kiveszem.. magamhoz vettem , egész éjjel könnyzáporban a mellemre tettem... csodák csodája beindult a tejem!!!!!! le sem szállt a mellemről sznte reggelig szopott. akkor visszatettem az inkubátorban ami az ágyam mellett volt..és vártam a vizitte. elvitték a baát vérvételre és dél körül tátott szájjal jött a gyerekorvos meg minden nővér hogy mit csináltam a gyerekkel mert ilyen kíváló javulást még senki sem mutatott 1 éjszakai inkubátor után. Akkor bevallottam h bent sme volt..csak egyszerűen szoptattam...

Még most is elerednek a könnyeim ha rágondolok.. nagyon fájt a bimbóm akkor, reggelre már véres volt de nem hagytuk abba.. Aznap délután haza is mehettünk, akkor már boldogan, büszkén, magabiztosan.

Legyen ez mindenki számára pozitív példa!!! Ne adja fel senki és higgyen magában! Sem orvos, sem nőver nem tudja jobban mit kell tenni a babánkkal. :)

igen, így van! EZért is írtam (első vagyok szintén) hogy ne is gondolja kórházra, örülj h otthon vagytok és élvezd a babázást!

Az hogy nem tudtad anyatejjel táplálni a kicsit biztosan az első kudarcélményekből is eredhet, ne legyen lelkifurdalásod. Sokaknak van tejük de begyullad a mellük és ők sem tuják aztán szoptatni. A barátnőm mindkét gyermekével így járt. Na és?? akkor mi van???

Ha szándékod ellenére nem tudtad szoptatnmi akkor ne hibáztasd magad! Hibáztassa az akinek lenne teje de félti a mellei formáját és inkább tápszerezi! 1 évig szoptattam de semmi változás nem történt az ég világon a melleimmel. Ha megnyúlnak akkor egyébként is idővel megnyúlnának és nem a szoptatás teszi tönkre.

Ha meg igen akkor nem éri meg egy gyermeket szoptatni még a melleink árán is?????

Szerintem ez egyéni dolog: aki igényli a babája közelségét 24 órában, az örül neki, hogy ott lehet vele, az ágyban vagy mellette a talicskában. Aki szeret szoptatni, az örül hogy akkor teheti cicire a kicsit, amikor akarja.

Aki meg más típus, és nem tud pihenni, ha ott van mellette a baba, vagy nem kíván igény szerint szoptatni, azt zavarja ez a helyzet. Mások vagyunk.

Nekem egyáltalán nem voltak rossz élményeim. Én akkor őrültem volna meg, ha nem lehet mellettem, ha nem tudnám, mondjuk éjjel, nem sír-e a csecsemős szobában magára hagyva.

Mondjuk nálunk abszolút pozitívak voltak a csecsemősök, ami hatalmas segítség.

Kérdező, a Te babádat az intenzíven "elrontották", sajnos nekik ott gyorsabb, egyszerűbb cumisüvegezni, beletolni az egy-két napos babákba több 10 ml-t, hogy minél tovább nyugton maradjon. Utána meg ember legyen a talpán, aki szopizásra tudja bírni...