Miért van az, hogy akárhány szüléstörténetet olvas az ember, mindig az derül ki, hogy a csecsemős nővérek hozzáállása hagy némi kifogásolni valót maga után?

Én konkrétan nem értem itt,hogy miért írják dokan hogy nagya felelősségük,meg hogy le vannak terhelve....

Én amelyik kórházban eddig jártam,mindenhol az anyával volt a baba..Nem velük...Egy nap egyszer viszik el őket fürdeni ennyi!

Én most a második várandósságomalatt elég sok olytályon megfordultam sajnos elég komoly komplikációkkal,és mindenhol maximálisan kedvesek voltak!Pedig olyan fájdalmaim voltak,(amiktől hulla voltam,ésnem mellesleg nagyon féltettem a gyerekemet) hogy én nem voltam a legkedvesebb!Mégis mindig türelmesek volttak!

A kórház mellesleg bababarát,de ezt csak a csecsemősökön nem lehet észrevenni!Én sem láttama védőnőt az első szülésemet követő benttartózkodás alatt!Nálun anyakönyvezető jön intézni az anyakönyvezést!A csecsemősöktől meg kérdezni sem lehetett!Olyanbunkók voltak!Volt egy szobatársam aki második babáájátszülte, nekem Ő segített mindenben!Második nap már nem is mentem a csecsemősökhoz...Az osztályosnővérke próbált segíteni szoptatni,csecsemős egyszer sem!Pedig éjjeli sziránázós volt a lányom!

Most a másodiknál,már nem is fogok próbálkozni!Azt sajnálom,hogy fürdetni csak Ők fürdethetnek,mert még szívem szerint akkor sem adnám oda!A gyerekorvos meg ágyhoz jön!

De első gyereknél többet vártam volna!

2 éves kislány és 23 hetes pocakcsajszianyuja

Zalaegerszegen szültem másfél éve, és nekem pl szinte csak pozitív élményeim voltak a csecsemős nővérekkel. Nem azt mondom, hogy mindig mindegyik mosolygott, de segítőkészek voltak, ha kérted, megmutatták századjára is amit éppen kellett. Volt egy-kettő, aki pofákat vágott meg morcos volt, de a segítőkészségben nem volt hiba.

Biztosan belefásulnak ők is, hiszen ezt csinálják éveken át nap mint nap, nekik a kisbaba már nem olyan egyszeri csoda, mint a kismamának. Tudom, morbid hasonlat, de pl egy boncmester sem agyal minden nap a halottakon, hiszen abba belebolondulna, csak végzi a munkáját. Vagy nézzetek meg egy betegmozgatót (vagy mi a nevük azoknak a tologatóembereknek), ők is darab-darab alapon tolják ide-oda a betegeket.

Ez szerintem nagyban függ a környezettől is, gondolok arra, hogy egy olyan stáb, ami alapból "jófej" beállítottságú, az újonnan érkező fiatal kollégákat is jófejségre buzdítja, míg egy beporosodott 50-éves unott társaság képes megsavanyítani a friss munkaerőt is.

És a frissen szült anyuka amúgy is túlérzékeny, lehet, hogy kívülről nézve ő maga is csodálkozna utólag, hogy "most evvel mi volt a bajom?" Hiszen képesek vagyunk elsírni magunkat minden hülyeségen olyankor. :)

Nekem is rossz tapasztalataim vannak. Az nem lehet kifogás ,hogy kevés a fizu sok a meló. Erre csak annyit írok, hogy pénztárosként dolgoztam mielőtt szültem. És most sokan le fognak döbbenni: HAVI 76000FT + 5000 Ft értékű étkezési utalvány. Két műszak Dé: 07 ó -től 13 ó 30-ig.

Du: 14 ó- 20 Ó -ig, hétköznap. Szombati műszak páros héten 07 ó -tól 18 ó-ig. Vasárnap szabad. Páratlan hét Vasárnap 08 ó -tól 17 ó -ig. Ilyenkor a szombat szabad és egy hétköznap. Szabadságot hiába kérsz akkor kapod amikor a munkáltató adja. Ennek ellenére mindig kedvesnek kell lenni a vevőkkel akár kevés a fizu akár nem, akár fáradt vagy akár nem. Mert ha valaki netán panaszt tesz, hogy nem nyaltad ki a seggét amíg blokkoltad a cuccait és fizetett ,hát mész a levesbe. MEGKÖSZÖNIK AZ EDDIGI MUNKÁDAT. Ugyanis ez Buda. Ezek után én is panaszkodhatnék, de nem teszem, mert kereskedelmit végeztem amit szeretek csinálni, ezt a hivatást választottam pedig tudtam, hogy sok munka és kevés pénz jellemző erre a szakmára.