Mire gondoltatok vajúdás alatt?

Szia!

Én másnap jöttem rá,hogy mindenre gondoltam vajúdás közben,csak arra nem hogy ennek egy kisbaba lesz a vége.De komolyan,annyira "odavoltam" hogy eszembe sem jutott a kis drágám,csak amikor rámfektették,akkor fogtam fel,hogy őérte volt az egész.De mindenképpen megérte!!!

Én is valami olyasmire, hogy bele fogok dögleni, és hogy nagyon fáj, meg hogy mégsem akarok ikreket soha (nem tudom, erre miért gondoltam, ikrekkel nem több a vajúdás).

Aztán amikor a fiam megszületett minden fájdalom elmúlt pár másodpercre, és amikor komplikációk léptek fel nálam arra, hogy most már akármi történhet velem, fájhat, bele is halhatok, nem érdekel, hiszen a fiam jól van.

Remélem nem ijesztettem meg nagyon a kismamikat, életem legszebb napja volt és még aznap mondtam, hogy jöhetnek azok az ikrek, akár már holnap is. :)

Bakker, ez tényleg fááááj! Na végre, vége! Mit matat odalenn a szülésznő? Nem tudom elolvasni a névtáblát... Orron át beszív, szájon át kifúj... Ettől baromi gyorsan kiszárad a szám, vizeeet! Megint fáj. Hol van már a doki????? Jaaaj, csak érjen ide! Beszív, kifúj. Valami Kati. Jó fej. Beszív, kifúj. Vizet! Itt a dokiiiii!!!!!

Amikor közölte a doki, hogy sürgősségi császár lesz, na, onnantól nem gondolkodtam, olyan gyorsan történt minden. :)

Én arra gondoltam, hogy rohadtul fáj. Sírni tudnék, annyira fáj. De nem tudok sírni. Ez milyen érdekes, pedig annyira fáj. Ezt nem lehet elviselni.

És egyszer csak megszületett az én kicsi kincsem 4 és fél kilósan. :)

De több gyereket nem vállalok :)