Egyedül menjek, vagy legyen velem valaki?

A párom 9 hónapig töprengett, hogy mi legyen, bent legyen-e. Úgy beszéltük meg, hogy bejön és ha nem érzi jól magát, kimegy. De ahogy az események folyamatosan zajlottak, mire észbekapott, már világra is jött a kisfiúnk. Egyáltalán nem bánta meg és nekem nagyon jó volt, hogy ott volt. Fogta a kezem, bíztatott, ha szomjas voltam inni adott, ha gáz kellett a maszkot adta. Egyedül nem lett volna jó, hidd el, hihetetlen élmény!!!! Ismerősömnél apukát fektették le a baba születése után (rosszul lett a vértől), de mégsem bánja. Nem tudom, hogy lehet-e cserélni a kísérőt (pároddal kezdel és barátnőd folytatja). Valaki azért kell, aki segít.

Könnyű és gyors szülést kívánok!

Szia! Ha van rá lehetőség, legyen benn veled valaki. Az, aki a te szemszögedből a legjobb lenne! Egyébként nekem is benn volt a párom, ő szülés előtt néhány nappal kezdett vacilálni, de bejött! Hihetetlen élmény volt számára, azt hiszem engem, és a gyermekünket is jobban értékel! Nem kell semmit sem élesben látnia! Neked segít, fogja a kezed, ott van veled testileg, lelkileg, és együtt válhattok családdá, mert egy gyerek születésével, születik egy anya, egy apa, és egy család! Ám ha kétségeid vannak, neked vagy a párodnak, nem kell erőltetni, akkor legyen benn más hozzád közelálló személy!

Könnyű szülést!

én nem akarom, hogy bent legyen bárki is, szerencsére párom se akar bejönni :) egy sima gyomorégésnél is elvonulok külön szobába, annyira nem bírom, ha szenvedni látnak, irritál, ha kérdezgetik hogy mi van velem, vagy ilyesmi :) mások vagyunk. neked kell tudnod, hogy egyedül akarod-e végigcsinálni, senki nem fogja helyetted eldönteni. de az biztos, hogy jól fogsz dönteni.

38 hetes

Szia!

Én nem akartam, hogy bent legyen velem bárki is. A párom se akart bejönni, így teljes volt az egyetértés. De mindketten megbántuk, hogy így döntöttünk.Haza is küldtem a kórházból amikor 5 perces fájásaim lettek. Meg is fogadtuk, hogy a következőnél bejön. Én nagyon egyedül éreztem magam, ő meg otthon idegeskedett. Életünk legrosszabb döntése volt.

Nálunk szinte végig az volt,hogy én szerettem volna,hogy bent legyen;Ő nem-Majd mikor oda került a sor,már ő is jönni akart.De éjjel volt,és nagyon sokáig vajúdtam(6óra)és szemernyit se aludtam...ez elég volt ahhoz,hogy ingerült és feszült legyek,jobbnak láttam ha egyedül vajúdok,és ő majd a szülésre jön csak be.de végül is a nagy hajrában és a kis komplikáció miatt(vacuum)annak ellenére,hogy én 3x is kértem,valahogy mégse jött be,nem szóltak neki.de így utólag jobb is,ui én se szeretem ha szenvedés közben ott "lábatlankodnak".

ez nagyon kettőtökön áll,még van időtök átgondolni.könnyű szülést

Szerintem legyen bent mindenképp. -sokkal jobb neked is, ha bent van. Nagy élmény lenne számára is.

Ha olyan rész lenne, amit nem bír, akkor meg kimehet.

Meg nem árt, ha megtudják, hogy mennyit kell érte szenvedni.

Az én párom is azóta mégjobban becsül ez miatt.