Miért szeretne a legtöbb császáros a következő gyereknél természetes úton szülni?
Abszolut nem kötekedésnek szánom, hiszen magam is császáros vagyok, illetve voltam, nagyon fájdalmas a felépülés belőle és a későbbiekben is jobban oda kell figyelnie az embernek magára, de ha a másodikat várnám, se szeretnék természetes úton szülni, még akkor se, ha a második császár - sokak szerint - sokkal fájdalmasabb, mint az első.
Érveket várok, kioktatással légyszi kíméljetek.
Köszike.
Hát azért nem hinném,hogy a hüvelyi fájdalmasabb lenne.Császárosokból lógnak a csövek 3 napig,nem tudom mi lehet a kellemes benne.Nekem laparoszkópiás műtétem van csak,az is epe,és nem tudom azt mondani ,hogy éppen olyan egyenesen járkáltam egy hét után.
Mikor kell a császár akkor nincs mese.De mikor csak félelemből vállalják be a császárt,vagy mert sokan azt hiszik úgy kényelmesebb,akkor ledöbbenek.
Szeretném én is a második babámat természetesen szülni, de ha megint császár lesz, most már tudom, hogy nem olyan vészes, mert nekem nem volt az, pedig nagyon-nagyon féltem tőle és nem is készültem fel rá....mert természetesnek indult, már a kitolásnál tartottunk, csak a lányom belekakált a magzatvízbe és téraránytalanság is volt, így nem tudtam természetesen megszülni, de ettől nem vagyok szomorú, mert így is anya vagyok, jó anya!
Nekem az első 1-2 nap volt rossz, de nem volt vészesen fájdalmas, csak a köhögés, tüsszentés, nevetés volt pár hétig kellemetlen, ja és belőlem nem lógtak csövek.
Nem tudom, hogy hol császároznak úgy, hogy 3 napig lógnak a csövek az anyukából. Engem este császároztak, reggelig ment az infúzió, aztán délelőtt ki is vették, mire hozták a gyereket. 4. nap reggelén hazaengedtek, mert már tudtam normálisan járni. A felkelés rossz volt még egy pár napig, de 1 hét után senki sem mondta meg rólam, hogy császároztak.
Sógornőm természetes úton szült, még 1 hónap után is csak állva tudott enni, mert nem tudott ülni, annyira szakadt, meg vágták... A szexuális életük azóta Nulla, mert neki nagyon fáj. Pedig a gyerkőc már 13 hónapos...
Köszi a válaszokat, akkor én is megosztom a tapasztalataimat, sajna nem túl kellemesek, de okulni jó.
Nekem fogadott dokim volt eredetileg, ő már a terhességem alatt megmondta, hogy valszeg császár lesz, mert túl alacsony vagyok, a baba meg hosszú.( én 150, a picim 53 centivel született )
Aztán a szülésem napján b*szott bejönni a kórházba, üzent vkivel, hogy nem ér rá.Na, kösz, szépen, ennyit a bizalomról, de nem is fogalakoztam vele, pedig az ügyeletes egy elég mogorva és unszimpi ember volt, olyan szinten nem foglalkoztaK velem, hogy majdnem késő lett.Természetes úton akarta, hogy szüljek, holott már a CTG is begatív jeleket mutatott, aztán ugyanaz történt, ami itt az egyik válaszíróval, belekakilt a magzatvízbe a drágám, na akkor toltak fel - egye fene alapon - a műtőbe, de állítom, hogy még akkor is gondolkodott rajta ez az elmebeteg, holott a szülésznő + egy másik orvos már előbb mondta neki a császárt, mert terhességi cukrom + pajzsmirigy alulműködésem is volt egész terhességem alatt, szóval nem voltam egyszerű eset, a vak is látta.
Szóval nálam életmentő volt a császár, én ezért is esküszöm rá, és eszembe nem jutna, hogy természetes úton szüljem meg a másodikat, mert ami stressz átéltem a szülésem napján ( és igen, nagybetűvel SZÜLÉS!), hát köszönöm szépen, inkább nem élnék vele, enélkül is NŐNEK és elsősorban ANYÁNAK érzem magam.Mivel tudom, hogy a másodikat is valszeg ügyeletesnél fogom szülni, mert a magánorvosokból vhogy egy életre elegem lett, akkor úgy gondolom, jobb is, ha császároznak, legalább nem szenvedek hiába.Aki ott aznap az ügyeleten szült, mind rossz véleménnyel volt erről a dokiról, úgy beszélt velük, mint a kutyával - már elnézést - én ilyen szempontból is összetettem a kezem.
Bocsi, kicsit OFF.
Hát én is Megye székhelyen, egyetemi kórházban szültem császárral, de senkinek nem lógott a hasából semmi, főleg nem cső, amiből akármilyen véres trutyi távozna, mivel ugyan úgy, mint a hüvelyi szülésnél, mi is hüvelyen keresztül tisztultunk... Bikinivonalnál vágnak, oda meg minek kéne bármilyen cső? A szobatársamat hosszában vágták, kapcsozták, mégsem lógott belőle semmi.
A vizeletes katéter meg nekem addig volt fent, míg fel nem kellett kelni.
Mint már írtam, este császároztak, reggel már fel kellett kelni, zuhanyozni menni. Katéterrel a kezemben érdekes lett volna...
1 napot voltam az őrzőben, este átkerültem rendes kórterembe, kihozták a babát, el kellett látni, velem volt onnantól végig. Senki sem nézett rám, egyedül kellett mindent megoldani, csövekkel nem tudom, hogy ment volna. De biztos vannak ilyen helyek...
Én két sima szülésen vagyok túl- az egyik 3óra volt, a másik kb 45perc- se gátmetszés, semmi extra- tehát másnap már semmi bajom nem volt, nem is látszott rajtam, hogy szültem előző nap, annyi bajom volt csak, hogy szopik-e a gyerek!
Ezt csak azért írom, mert én a császártól rettegtem- és a szememben a császáros anyukák egyáltalán nem kevesebbek pl tőlem, hogy simán szültem- SŐT! Én soha nem szülnék császárral, mert én nagyon félnék tőle- hogy felvágják a hasamat, (nekem ez egy horror, hogy gerincbe szuri- Hu még leírva is...:-S) ugyhogy minden elismerésem annak, aki ezt átéli a gyerekéért!
Mindenkinek gratulálok a babákhoz!
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!