Programozott császár - milyen esetben lehetséges?

Úgy gondolom így kifejezetten nem kérheted a császárt. Talán ha nagyon jó áron tudsz magándokit keríteni aki talál rá indokot.

Egyébként nem feltétele a veszélyeztetett terhességnek a császár. Én is az voltam, a 13-ik héttől fekvés, a 33-ik héttől élvezhettem csak a terhességet. A 42-ik héten született a fiam

Én császárral szültem, igaz nem programozott volt, előtte "szültem is egy kicsit" 14 óra vajúdás. Tolófájásokkal toltak a műtőbe.

A következő babát szeretném simán szülni, nekem sajnos nagyon negatív élményeim voltak a császármetszéssel kapcsolatban.

Én is nagyon féltem a szüléstől, de mi a párommal az utolsó pillanatig úgy terveztük, hogy bent lesz velem. Nagyon szeretett volna jelen lenni, amikor a kislánya megszületik. Azután úgy alakult, hogy császár lett a vége. Mikor megtudtam, hogy császár lesz, borzasztóan csalódott voltam a rendes szüléstől való félelmeim ellenére. Teljesen más érzés lehet, amikor még a köldökzsinóron lévő babát odaadják neked... Nekem a fejemhez tették pár másodpercre, hogy megnézzük egymást, semmi testi kontaktus, pedig nagyon vágytam rá, hogy megfoghassam, magamhoz ölelhessem... Persze negyed óra múlva az őrzőben ideadták, de az nem ugyanaz.

A felépülésről nem is beszélek, mert nagyon nehéz úgy ellátni egy babát (még ha van segítséged, akkor is), hogy közben nagyon fáj a sebed. A szopizást is elég későn kezdtük ez miatt.

(Azt csak zárójelben jegyzem meg, hogy közel 20 hónapja szültem, de néha most is sajog a sebem.)

Mindenki fél a szüléstől, de a babának és a mamának is a lejobb, ha természetes úton születik. Fel a fejjel és meglátod, ha odakerülsz, minden rendben lesz! :)

Első vagyok.

Hát. Először is (nálam úgy volt, bár lehet másnak más a tapasztalat), hogy 24 órát mozdulatlan kellett intenzíven feküdni műtét után.

Ja, azt nem írtam, mivel annyira kimerítettek az előzmények szinte végig aludtam a műtétet, de más kismamák élménybeszámolói borzasztóak voltak. Hogy hallott mindent, érzett attól független hogy nem fájt, hogy körül állják, beszéltették de nagyon félt stb...és hogy úgy érezték sosem lesz vége.

Tehát 24 óra fekvés (hátba szuri végett is). Engem tovább fektettek mert nem volt hely az osztályon.

Aztán a görcsök. Áll vissza a bélrendszer. Nem elég hogy fel vagy vágva, még puki görcseid is vannak, amit ha tetszik nem ki kell engedni, marha kellemetlen. :(

Orvosi viziten mindig megnyomkodták nem valami finoman, ami nagyon fájt.

Nagyon erős fejfájás.

Ha visszavittek a helyedre jobb esetben kapsz egy kötelet hogy felhúzd magad, alig bírsz mozdulni. Volt akinek hasizomból kellett kikelni az ágyból mert nem akart bepisilni. Nekem nagyon rossz volt. Amikor hozták a picikémet csak lerakták mellém. Nem tudtam csinálni vele semmit mozdulatlan, csak néztem. Később 2-3 nap múlva már tudtam mozogni, fel bírtam venni stb. Görnyedve járkáltam, aztán meg az az őrül fejfájás, mintha egy fejszét vágtak volna a tarkómba. Lassú a felépülés.

Mindennek már 16 hónapja, de még mindig szokott fájni a vágás helye.

Bízd rá magad a sorsra! Én is féltem, de amikor már odajutottam csak azon járt az agyam legyen már vége, és megfoghassam a picikémet. Így vagy úgy, de a lényeg meglesz, és túlélhető.

Hisztis voltam, nem bírom a fájdalmat, de le van....-va, a lényeg itt szuszog a kiságyban! :)

Épp valamelyik nap hallottam a rtl reggeli műsorában egy nőgyógyász nyilatkozott, hogy ha a kismamának pszichológustól van igazolása, akkor megcsászározzák!

Szerintem ez Nálad fenn áll!

Ha van állandó nőgyógyászod akkor beszéld meg vele őszintén a problémát még a baba vállalás előtt. Ha normális megérti a dolgot, pláne ha egy másik orvos támasztja alá a Te szavaidat!

Nekem 2 programozott császárom volt, az első téraránytalanság miatt, a második hegszétválás veszélye és szintén téraránytalanság miatt!

Nekem nincsenek rémtörténeteim, nagyon fáj utána 1-2 napig, de én az első perctől kezdve, ahogy megkaptam a babát én láttam el, gyorsan felépültem.

A műtét sem réme éles fájdalmat nem érzel, csak húzó érzés lehet, én hallani csak a szívót hallottam, és a kicsit ahogy felsírt és már hozták is puszira! :))