Ma volt nálunk a védőnő, és mondta hogy a kórházban majd a 3. napon látogat meg, mert az első 1-2napban úgy is csak sírni fogok a hormon változás miatt?

Minek látoghatna meg a védőnő a kórházban???

Ilyet még nem is hallottam.

Minket sem látogatott meg a védőnő a kórházba. Amikor hazajöttünk akkor viszont még aznap kijött megnézni.

Amúgy én egyáltalán nem voltam depis, és nem is sírtam.

Nem feltétlenül leszel depressziós, ez van akinél előjön, van akinél nem. Fontos, hogy az első időszakban ott legyen veled a párod és sokat tud segíteni az anyósod és édesanyád is. Az anyák egy része ilyenkor meg szokott ijedni a nagyobb felelősségtől és a kétségbeesést csökkenteni tudja egy tapasztaltabb jelenléte, segítsége. Egy megértő és segítő család ripsz-ropsz elfeledteti veled a depressziónak még a gondolatát is.

A kérdésedre a válasz: van akinél ilyen mértékben jelentkezik a depresszió, de ez nem mondható gyakorinak.

Ha jót akarsz magatoknak,talán segít elkerűlni a túlzott depressziót ha:

- a párod mellettetek lesz és segít neked mindenben

- az anyósod jó messzire elpaterolod,h ne akarjon mindent olyan jól tudni és hagyjon titeket megbírkozni a baba körüli teendőkkel.

A védőnő pedig a kórházba nem szokott bemenni,nem is értem...

Mondjuk elég bunkó h így az arcodba vágta h 2 napig csak bőgni fogsz.

Minden jót

Egyáltalán nem törvényszerű a sírás-rívás. Sajnos ez a belső bizonytalanság eredménye.

Fő szabály: Nem kell minden tettünket és gondolatunkat megkérdőjeleznünk. Természetesek a félelmek és a negatív gondolatok is ! Jönnek és elmúlnak . A síron túl is tanulunk.

Majd megszületik a kisbabád és megtudod, hogy mi az igaz szerelem.

Hogy a védődő minek menne a kórházba, azt nem tudom.

Otthonodban kellene felkeresnie a kórházból történő távozás után a kb. 3. napon.

Én az utolsó másfél nap sírtam volna az unalomtól-fura, mert ott volt az ujszülöttem, de egyágyas szobában voltam, a pici aludt, én meg baromira unatkoztam, már nagyon kívánkoztam haza.

Nem mondom, hogy néha nem kapott el az érzékenység, nem pottyant egy-két könnyem, hogy de fura, van egy babám, és ez milyen csoda, de depibe nem esel, ne félj:-)