Ki mit csinált aznap, amikor megszült, vagy elkezdődtek a fájások? Esetleg megérzése, hogy ma szülni fog, vagy jelek, hogy valami, amiből érezte, esetleg előbb jött egy-két héttel?

A kórházban voltam a gyerek veséje miatt feküdtem bent.

Időre jött és nem voltak előjelek a legnagyobb izgalom az volt hogy elötte mindig elromlott a lift de le kellett mennem az ügyeletes szülésznőhöz nem tudtam hogy lift v. lépcső hirtelen liftet választottam és végig drukkoltam hogy ne addig robbanjon le amig benne vagyok.

Ez nem túl izgalmas de egy kórházi naphoz képest....

szia! Első gyerek volt, szóval a kérdésed második részére nem tudok válaszolni.

Az volt a jelem, hogy reggel elkezdett szivárogni a magzatvíz. Persze, akkor nem tudtam, mi az, csak az volt gyanús, hogy betétet kellett tegyek, amit eddig egész terhességem alatt nem kellett használjak. Azt hittem, valami hígabb folyás. Mivel jól voltam, lakásfelújítás közepén tettem tovább a dolgomat, amit eddig: vakoltam, csempéztem, stb. Este a biztonság kedvéért szőrtelenítettem és rendbetettem magam. Aznap éjjel elfolyt a vizem. 38+3 hetes voltam.

Az első szülésemkor otthon voltunk épp az MTV székház ostromát néztük.

A második szülésnél a férjem lement a pincébe a karácsonyfa talpát beállítani, s mire visszajött, kértem, ne álljon neki díszíteni a fát, szóljon a szomszédnak, jöjjön vigyázni a gyerekre. 24-én reggelre megszületett a fiam.

Nekem "eseménydús" volt a napom, előtte este befektettek, h másnap megindítják, megindult magától, de nem akartam tudomást venni róla, mert a doki megmondta, h aludjak, holnap hosszú napom lesz.

Szóval én szót akartam fogadni, de nem sikerült, hajnalban, 4.40-kor megszületett a fiúnk:)

Hát ha a tesó kérdés érdekel téged, akkor a második szülést mesélem el :)

40+6 hetes voltam. Szokásos reggel 7-kor keltünk, apa elment dolgozni, mi a 22 hóssal megreggeliztünk, játszottunk, stb. 10-re átvittem egy barátnőmhöz, hogy vigyázzon rá, aztán én mentem a kórházba fél 12-re kocsival, én vezettem, egyedül voltam. A csomagot lecűgöltem a kocsiba, hogy ott legyen, hátha bent tart a doki, bár nem éreztem semmit, csak azt láttam, hogy nagyon leszállt a hasam. Amúgy előtte 2 nappal voltam orvosnál, zárt méhszáj, nulla fájás, nulla keményedés.

Szóval felraktam fél 12-kor ctg-re, ott ültem fél órát, nem volt semmi, aztán 12-kor megvizsgált a doki, 1 ujjnyira nyitva voltam, hazaküldött. Megbeszéltük, hogy másnap reggel 7-re menjünk be, és megindítja a szülést.

1-re értem vissza barátnőmhöz, megebédeltünk, a gyerekek is. 2 előtt értünk haza a lányommal, ő lefeküdt aludni, én meg leültem netezni.

Mindenkinek megírtam emailben, hogy 1 hét túlhordás után végre megindítják a szülést, nagyon boldog voltam.

4-kor ébredt a lányom, akkor jött az első fájás is, és utána már jött a többi is, 5 percesek, fél óra múlva már 3 percesek. Akkor szóltam a férjemnek, hogy jöjjön haza. Ő szólt a házaspárnak, akikkel meg volt beszélve, hogy vigyáznak a lányunkra, hogy ők is jöjjenek haza amunkahelyről, mert szülünk.

Negyed 6-ra ért haza a férjem, addig én összeraktam a lányom cuccát, pizsi, vacsi, stb, lezuhanyoztam, meg ilyesmi. Fél 6-kor átvitte a házaspárhoz (szomszéd ház). 6-ra ért haza, akkor elindultunk a kórházba, 2 perces fájásokkal. 70 percig tartott az út, mert nagy dugó volt.

7:10-re értünk a kórházba 4 ujjnyira nyitva, 8:10-re megszültem.

Semmit nem éreztem abból egész nap, hogy én szülni fogok. Olyan hirtelen jött az egész.

A lányomra előtte soha senki nem vigyázott még, de nagyon jól érezte magát a barátainknál, jól viselkedett, nem sírt, nem hisztizett, és még ott is aludt. Pedig amúgy itthon velünk alszik, kicsit féltem, hogy mi lesz, de nem volt gond. Mondjuk ott sem egyedül aludt, hanem a barátnőmmel, de ugyanúgy reggel 7-ig ébredés nélkül éjjel, ahogy szokott.

Reggel mikor felkelt, akkor ment érte a férjem.

Végül is mázli volt, hogy pont beértünk a kórházba, mert nagyon gyorsan lezajlott a szülés, csoda, hogy nem szültem meg a dugóban.

Minden jót neked, könnyű szülést!!

Első babával otthon voltam, rendszertelen fájások már egy fél napja tartottak, amikor reggel felkeltem az ágyból, köhögtem egyet, és kisebb vértócsa lett alattam a padlón. Na erre bepánikoltunk (tudtuk, hogy a vérzés nem jó jel és azonnal kórház) Megállapodás szerint a szülésznőmet hívtuk, aki megnyugtatott, hogy ha menstruációs vérzés mennyiségénél nem távozott egyszerre több, akkor csak a méhszáj tágul. Viszont ekkor már tudtuk, hogy lassan vagy gyorsan, de beindult. Férjem végül nem ment aznap dolgozni (ami nagyon jó volt nekem, mert így nem kellett egyedül maradnom otthon), és végül aznap éjjel egykor mentünk be a kórházban 2 perces fájásokkal, és hajnal lett meg a lányom.

A másodiknál is szerencsénk volt nagyon, mert augusztusban született, a férjem tanár, így ő otthon volt. Viszont autónk nincs, különböző stratégiáink voltak, az egyes napszakokra, hogy mikor ki tudott volna átjönni. Szombat reggel 6kor volt az első fájásom. Anyósomék korán kelők, átjöttek, apósom bevitt minket, anyósom meg a lányommal maradt.

Így két szép apás szülésünk volt. (eddig :o)