Szülés után meddig volt szükségetek segítségre, ha egyáltalán volt, és milyen jellegű segítségre volt szükségetek?

Jaj, ne haragudj, de már engem is kiráz a hideg anyósodtól, amiket írtál róla. Szerintem messze kerüld el, mert többet árt mint használ az ún. "segítsége".

Előre próbálj meg főzni és lefagyasztani, mert az fontos, a többit meg majd szépen a férjeddel ketten megoldjátok. A gyereknevelés a te dolgod lesz, nem az anyósodé, ez a ti babátok, ha kérdésed lesz, majd felhívod segítségért. Bár én inkább akkor is a védőnővel értekeznék.

Inkább sértődjön meg, de most állítsd le az elején keményen, mert nem fogsz vele bírni.

Elso babamat szultem nyolc hete es nem hivtunk segitseget. A ferjem kert egy het szabit es probaltuk egyutt megkuzdeni az elso napok nehezsegeivel. Negy hetes volt a fiam, amikor ket hetre jott latogatoba anyukam, majd ot valtotta ujabb ket hetre anyosom, de akkora mar megvolt a kialakult rend es tisztaztuk, hogy nem segiteni jonnek, hanem babazni. En fozok, egyutt fozes nincs, mert arra en keptelen vagyok, a babaval megvan a kialakult gyakorlat, hogy mi hogy csinaljuk a dolgokat, ezen valtoztatni nem szeretnenk. Ha kerek, akkor szivesen fogadom a tanacsokat, de keretlenul nincs ra szukseg, mert a hideg futkos a hatamon az apro odaszurt, otszor megismetelt megjegyzesektol. Elso korben ugy tunt, hogy ezt mindenki megertette, de anyosom megsem teljesen, mert az elso negy nap nem szolt masrol, mint arrol, hogy a gyereknek kicsit hideg, biztos fazik a keze, tusszentett egyet, biztos fazik, sokat pisil, biztos fazik, csuklik eppen, biztos fazik es meg sorolhatnam. Nem akart o rosszat, csak ahhoz szokott hozza, hogy a babakat harminc fokban kell tartani es meglepte a mi 21 fokos lakasunk, illetve az uj babagondozasi iranyelvek.

Jah, egyebkent nalunk azert jottek ennyi idore, mert kulfoldon lakunk, nem ugralhatnak oda-vissza hetente.

Hogy oszinte legyek nekem akkor sem hianyzott volna a segitseg, ha megoldhato egybol szules utan. Reggel szultem, aznap delutan mar otthon voltunk, mert itt nem tartjak bent az embert napokig, igy az elso otthon toltott harom napban kicsit szomorkas voltam a pocakom hianya miatt. Igy legalabb nem kellett visszafognom magam, lelkizhettem a ferjemmel, boghettem, ha akartam, mert csak mi voltunk, mig anyukam es anyosom, vagy masok elott csak elfolytottam volna ezt, hogy most is erosnek tunjek.

Tudom, hogy nehez, de probald meg toleralni anyosodat, nem akar rosszat o szerintem. Csak masok vagytok, ez teljesen normalis. Nem kell vele osszekoltozni, mondd meg neki finoman, hogy mikor mehet es kb mennyi idore, de ne pumpald fel magadban az anyosutalatot meg ideje koran, amikor meg ott sincs, mert az is lehet, hogy meg csak a terheshormonok munkalkodnak benned es valojaban nem is olyan szornyu a helyzet, ahogyan te latod...

Szia!

Nekem jól jött a segítség! A szülés eléggé kimerített, sok vért vesztettem, és a gátsebem is begyulladt. Gyakorlatilag az ágyból alig bírtam kikelni. Nekem nagyim segített és anyucim napközben, és időnként anyósom is meglátogatott minket, de ő kijelentette jön, ha hívjuk, nem akar zavarni! Én szívesen kikérem a tanácsukat, mert nagyon jóban vagyunk, és nem akarnak mindenáron segíteni! A mai napig sokat találkozunk a dédivel, és a nagyikkal, a babám nagyon vidám, kiegyensúlyozott, boldog baba, aki számára nemcsak anyuci létezik, de tudja ki az anyja! Még ma is igény szerint szopizik, és gyönyörűen fejlődik. És esendően bevallom, néha még ma is jól jön a segítség, mert a sok éjszakázás a fogak miatt megviseli az embert. Ilyenkor ha napközben dédi babázik egy kicsit, és pedig alszom egy órát, a babám újra egy kicsit pihentebb anyát kap!

Én azt mondom, látod sokan vannak, akik könnyedén megbírkóznak a feladattal, de azért számolj azzal is, hogy lehet jól jön majd a segítség, persze nem biztos az anyósod a legmegfelelőbb!

Boldog babavárást!