Miért nézik le azokat a nőket akik fontosnak tartják a hüvely/gát épségét és ezért inkább a császármetszés felé hajlanak?

Tulajdonképpen egyszerű oka van annak, hogy természetesen szeretnék szülni, ha lehet: mert természetes. Mert arra volt a hüvely (többek között) kitalálva, hogy megszülessen rajta az utód. Mindaz a kellemetlenség ami a hüvelyi szülésből származik létezik, de ugyanúgy származnak kellemetlenségek a császározásból is, csak másfélék. Nem szabad elfelejteni, hogy a császár egy műtét, és egy nem is akármilyen műtét, nem lehet és nem szabad félvállról venni.

Ha meg nem a baba érdekeit vesszük, akkor vegyük az enyémeket: nem akarom megkockáztatni, hogy ne lehessen több gyerekem, vagy maximum egy lehessen, pedig a császárnál ez fennáll.

Nem akarom, hogy hetekig rászoruljak valakinek a segítségére, mert emelni nem szabad császár után. Nem akarom megkockáztatni a vérröglépződést, a méhnyálkahártya elfertőződését, a műtéti heg problémáit, etc. És ez csak az én önzésem, hol van még ettől az, hogy a császáros babák nem kapják meg azt a hormonsokkot, ami hasznos és szükséges és amit pont az vált ki, hogy végigpréselődnek a szülőcsatornán, hogy a császáros babáknál gyakoribbak a légzési nehézségek mert a tüdő nem préselődött ki ahogy kell, etc.

Mindkettőnknek érdeke tehát a hüvelyi szülés. Természetesen nagyszerűnek tartom, hogy lehetséges a császár, ha baj van, ha elakad a gyerek, ha nem tudom megszülni. Csak szükségtelennek tartom a császárt, ha meg lehet szülni természetes úton. Én is félek attól, hogy fájni fog, én is félek attól, hogy elrepedek ott lent, és varrni kell, persze, hogy félek mindezektől, de csak akkor lesz császár, ha nem tudom megszülni, és nem ha kell ha nem...