Tényleg ekkora probléma hogy nem szeretnék gyereket?

Dehogy gond. Én alkalmas lennék rá, de nem akarok és kész. Azért mert nem, ennyi. Nekem is beszólnak néha, hidegen hagy, foglalkozzon mindenki a saját dolgával.

(Plusz az esetek nagyrészében az szól be ilyenre aki irigy mert annyiból áll az élete a gyerekek mellett, hogy heti 1x elugrik a pennybe vásárolni)

Ha nem szeretnél gyereket, akkor csak annyit kell mondanod, hogy egyszerűen nem szeretnél gyereket.

Ezt így mindenki megérti, felfogja, ezzel így rendben van minden. Ez az egyenes beszéd. Viszont amikor hozzáteszel (vagy bárki hozzátesz) ilyen magasztos szövegeket, hogy nem akar rosszat, stb, az viszont kifejezetten undorító!

4, illedelmesen vissza kell kérdezni hogy és te miért akarsz? Elmondja elmondja, akkor nyugtázod ha nem akkor nem.

A gyerektéma egyike azoknak amit nem illik firtatni egyébként.

Én hasonlóan racionális okokból úgy éreztem nekem nem való, de megtaláltam a megfelelő partnert és végül rábeszélt(em magam) és lett. Nagyon szeretem a gyereket, jobban is helyt állok mint hittem, de utólag azt gondolom tényleg nem kellett volna nekem vállalnom.

Szerintem nekem a másik út lett volna való, de mostmár mindegy.

Ha így érzel akkor ne hagyd befolyásolni magad, a saját megérzéseidre hallgass.

Én kicsit billegtem a jó kapcsolatom miatt, és emiatt a bizonytalan érzés miatt vágtam bele, de ugye csak az után derül ki pontosan mivel jár ha már van. Onnan meg nincs visszaút.

Én ebből fogom kihozni amit tudok, a gyereknek legjobbat adni, magamból a legtöbbet kihozni így.

Ha mostani tapasztalataim tudatában újra kezdhetném, akkor nem vágnék bele.

"Szerintetek is akkora gond ha valaki nem vállal gyereket?"

Nem gond, pláne nem nekem. :-)))

De nem értem, hogy miért olyan társaságba jársz, ahol ilyenekkel nyaggatnak.

A nők jelentős részének olyan elemi igénye van a társaságra, hogy inkább szenvednek a nem hozzájuk való, nekik állandó kellemetlenséget okozó ismerősöktől, ahelyett, hogy elküldenék őket anyjuk keservébe, és a továbbiakban csak azokkal tartanák a kapcsolatot, akik nem akarják megmondani nekik, hogyan éljenek.

Én pl. imádom a gyerekeimet, nekem így teljes az életem. Ha valaki arról akarna győzködni, hogy miért nem jó gyereket vállalni, azt kerülném, mint a leprást. Nem azért, mert ő nem akar gyereket, hanem mert bele akar beszélni az én életembe. Ezt nem kéne eltűrnie sem a gyereket vállaló, sem a gyereket tudatosan nem vállaló embereknek.

Nincs elítélve, de ha lesz egy normális férfi párod, ő majd biztosan szeretne. Nem tudnám itt felsorolni, hogy mennyit tud adni egy gyermek érkezése egy pár életéhez, mert egy kisebbfajta(?) könyvet meg lehetne tölteni vele, de azt tapasztalom, hogy egy teljes emberi élet megéléséhez inkább hozzátesz a gyermek, mintsem inkább elvenne belőle bármit is.

Fiatalon még úgy érzi az ember, hogy mindene megvan, ami kell neki az élethez, de ha véletlenül megéri az öreg kort, akkor az jó tud lenni neki, ha család veszi körül. Anyuci, apuci, stb sem élnek örökké és jó az, ha nem maradunk teljesen egyedül. Persze lehet olyan férfit is keresni, aki szintén nem akar gyereket.