Hogyan készüljek fel a szülésre?

9: A János kórháznak van ingyenes online szülésfelkészítője vagy ha van a saját kórházadnak ilyen, az nem árthat, hogy kicsit képben legyél, hova kell menni, mikor, hogy megy az egész, mik a lehetőségek. Amiben jobban fel kellett volna készülnöm, az a légzés és hasonlók. Egy darabig segített, szerencsére a szobatárs rutinos volt és adta a tippeket, hogy mikor, mit csináljak (egyébként ő is végzett ilyen hipnoszüléses tanfolyamot meg pár másikat is). Fájdalom: az elsőnél azt hittem, nem bírom ki, aztán mégis túléltem :), a másodiknál ezért féltem a fájdalomtól, erre alig fájt. Valakit bevihetsz magaddal szülni, nem árt, ha ő is felkészül, mik vannak és előre átbeszélitek, mit szeretnél. Nem kívánságműsor, de azért van ráhatásod, mi legyen. Nekem sok beavatkozás nem volt, bár oxit kitolás(!) közben mindkétszer adtak, szerintem nyomós okkal. Az egyiknél kérdezték, hogy beleegyezek-e, a másiknál annyira gyorsan kellett cselekedni, hogy nem vagyok ebben biztos. De bármit csináltak, általában mondták előtte, mi lesz. Ahol szültem, ott a borotválás, beöntés, gátmetszés sem volt alap, mindkétszer megúsztam.

Problémamentes terhességet és szülést!

Érdemes résztvenni egy szülésfelkészítőn, hogy tudd reálisan nagyjából mi vár rád. Nekem még így is pofon volt.

A beavatkozásokat ELVILEG megkérdezik, gyakorlatilag meg nem feltétlenül van választási lehetőséged, mert úgyis hoznak olyan indokot, amivel abban a helyzetben nem tudsz/akarsz majd vitatkozni, illetve nem fogja nyíltan senki megkérdezni, hogy "figyu, tágíthatlak kézzel?".

Szerintem arra érdemrs edzeni a lelket, hogy bármi megtörténhet, túl kell esni rajta. A hipnobirthing az állami kórházak 90%-ban felejtős, pláne támogatás nélkül. Én ebbe az irányba el sem indulnék, óriási csalódáshoz vezethet.

Ha nincs aki bemenjen veled, esetleg egy dúlára nincs keret? Szerintem nagyon sokat számít olykor pár kedves szó, lelki támogatás, hogy ne hagyják, hogy pánikba ess, visszarántsanakna földre, ha kezdesz kétségbe esni, beléd táplálják, hogy képes vagy rá, stb. Alapvetően szerintem mentálisan érdemes tréningezni magad, hogy elhidd, hogy te erre képes vagy és a legnagyobb fájdalom közepén is tartani tudd magas ehhez.

A “hipnoszuleshez” nem kell semmi extra allami korhazban. Csak te meg esetleg egy fulhallgato es telefon, ha hallgatnad is a hanganyagokat.

Ez rolad szol, befele fordulas, vizualizacio, legzogyakorlatok. Ezt meg tudod csinalni akarhol, meg egy allami korhazban is.

Nyilvan jobb lenne felhomalyban, gyertyat egetve esetleg egy kadban ulve, oke, de alapvetoen nem feltetel.

A vajudasban tud segiteni inkabb, de egy adott ponton tul mar nyilvan nem fogsz relaxalni, ahogy haladnak elore a dolgok. Bar van, akinek vegig megy, nekem se ment teljesen a vegeig, egy ido utan annyira faj, hogy max a legzes az, amire tudsz figyelni. Vagy arra se, de erre jo, ha van bent egy dula pl.

Meg azert ez ennel tobbrol is szol, ha sikerul, ha nem, akkor is nagyon jo a tanfolyam.

Mentalisan segit rakeszulni a szulesre.

Azon nagyon rossz hozzaallas, ha ugy mesz neki, hogy barmi megtortenhet; tul kell esni rajta. Felkeszulni nem igy kell.

Felkeszulni ugy kell, hogy elore tudnod kell, hogy mire szamithatsz. Mikor milyen beavatkozasokat ajanlanak es mikor mit utasithatsz el. Fel kell keszulni a csaszar lehetosegere is, mi tortenik mutet kozben, mi lesz utana, hogy kell hegkezelest csinalni, felkelni, stb.

Mentalisan ugy tudod treningezni magad, ha tenyleg beleallsz es mindennek utana nezel. Egyszerubb szerintem pont ezert tanfolyamokat vegezni, ahol ezeket megtanitjak neked, mert az biztosan hiteles informacio es nem csak ugy osszeolvasol a neten ezt-azt.

De persze lehet ugy is, hogy csak olvasgatsz, csak akkor lehet picit zavarosabb lesz az egesz.

Le leszek pontozva, de én úgy készültem, hogy nem volt szülési tervem. Utána olvastam mire számíthatok, illetve voltam szülőszoba látogatáson. Csak túl akartam lenni az egészen, hogy kint legyen a babám. Nem voltak rózsaszín elképzeléseim. Ha beavatkozást javasoltak elfogadtam(de elmagyarázták miért lenne szükséges). Végül császár lett, de nem izgatott. A legfontosabb, hogy lett egy egészséges babám.

Valakit mindenképp vigyél magaddal. Párod, barátnőt, rokont vagy egy dúlát.

Kellemes babavárást és majd szülést! :)

12# vagyok. Én erre rászaladtam. Tapasztalatból gondolom úgy, ahogy leírtam, mert nekem nagyon nehéz volt feldolgoznom szülés után az eseményeket és azt, hogy bár tisztában voltam minden jogommal és lehetőségemmel, fél perc alatt fektettek vállra minden próbálkozásomnál. Hiába minden készülés, konkrétan a saját szülésem elszenvedőjének éreztem magam.

A hipnoszülés, befelé fordulás pedig szerintem úgy nem működik, hogy 1200 lumen világít a képedbe 4 irányból, ki-be mászkálnak emberek, infúziót kötnek, nem engednek felállni, amikor pisilned kéne, 20 percenként kézzel tágítanak (mert "ugye nem akarsz szanaszét szakadni!?") és még sorolhatnám, de nem az a célom, hogy totál lelombozzam a szülés előtt álló nőket, inkább csak egy reális kép festése, hogy minden "jogom van"-nak és hipnónak, olajhasználatnak, stb., (tehát mindennek, ami elősegítené a természetességet) erős korlátai vannak a magyar állami szülészeteken és nem jó beleélni magad, hogy ez menni fog. Legyél képben, bízz benne, de ne legyen csalódás, ha köze nem lesz az egésznek ahhoz, amit elképzeltél, vagy szerettél volna.

Mondom ezt úgy egyébként, hogy én most magánba készülök fogadott szülésznővel és már így ég és föld a két élmény, remélem a szülés is az lesz.

Egyébként jártam a budai perinatális központban is, ahol lehetőség van kvázi intézményen kívüli szülésre. Ott pl. a szülésfelkészítés két szálon fut. Ha náluk szülsz, meg ha erre készülsz ugyan, de intézményi lesz belőle. A felkészítőt tartó hölgy maga is azt mondta, hogy nagyon káros tud lenni, ha a nők nem kapnak reális képet arról mi történik egy kórházban, mert a kollégák elviszik a jogok és a háborítatlanság irányába a kismamákat teljesen.

Pl. elhiszed, hogy el fogod tudni utasítani a beavatkozásokat, mert jogod van hozzá... Jogod az van, persze. Csak amikor visszakézből érkezik a válasz, hogy a "baba számára veszélyes...", "a babának jobb lenne, ha...", "esélyesebb, hogy szakadás nélkül megúszod, ha...", akkor abban a más tudatállapotban, fájdalmak között nem fogsz kardoskodni a jogaidért.

Én ezért gondolom úgy, hogy persze, készüljön mindenki, de ne bármilyen szülésfelkészítőn, ne irreális elvárásokat követve és ha lehet, legyen dúla kísérőként, aki ott segít mentálisan is túllendülni a mélypontokon, illetve döntéseket hozni is!

Egyébként nem mondom, hogy mindenhol ez van, vagyis szeretném azt gondolni, hogy nincs és tudok azzal együtt örülni, akinek sikerült állami szülészeten jó élménnyel gazdagodnia, akár hipnoszülnie. Nem kell erről meggyőzni, de sajnos a nagy kép alapján én inkább azt látom, hogy ez inkább szerencse kérdése, mint alap, ilyen formán pedig jobb néha a boldog tudatlanság.