A császármetszés is fáj, vagy csak a hüvelyi szülés?

Közben semennyire, utána 2-3 napig brutálisan, aztán napról-napra jobb. A szülés meg közben fáj.

A császárban az a rossz, hogy amikor mozdulni alig bírsz, már ott a baba, akiről gondoskodni kell, ezt nagyon jól mondják a többiek. A sima szülésnél már nagyjából egyben van, mire el kell látni a babát.

Hüvelyi szülésem nem volt, pedig arra készültem, annak is indult. A császárról azt hallottam előtte, hogy csak utána fáj.

Hát nekem az előkészítés is fájt: katéter, branül, érzéstelenítő injekció (ami a spinálist megelőzi) beadása, mindez fájások közben. Én nem tágultam, csak 1 ujjnyit, szóval utána nem tudom milyenek a méh összehúzódások, de addig nekem olyan volt minden fájás, mintha brutális hasmenésem lenne. Az a görcsölsz és közben ver a víz fajta. Na most eközben még szúrkálnak, hogy előkészítsenek a műtétre. A műtétet végigremegtem, pedig a remegés is csak utána jellemző. Nekem közben is volt. Valami rettenetes, végtelennek tűnő folyamatnak éltem meg az egészet.

A műtét után pár óra jobb, amíg a megfigyelőben vagy, kapsz fájdalom csillapítót. Mondjuk megmozdulni, fejet emelni nem lehet. Én elaludni se tudtam.

A felkelés elég kellemetlen, és utána már elvárják hogy lásd el a babát. Az is 10 perc minden alkalommal, hogy felülj az ágy szélére, és magadhoz vedd. Közben fáj a katéter helye, a vágott seb, a mellbimbó, amikor szoptatni próbálsz, plusz szoptatás közben ahogy húzódik össze a méhed. És én még szerencsés voltam, nekem legalább a fejem nem fájt. Az első 3 nap azt hittem jobb lenne kiugrani az ablakon.

Nem fáj a császár és ha jól csinálják utána sem lesz borzalmasan fájdalmas.

Szerintem a hüvelyi szülés sokkal rosszabb. Főleg a jó kis gátvarrás.

A császárom meg sem kottyant.

Mind a kettőt kiprobáltam. A császárhegemet nem kellett jegelni. De a p**mát fél évig igen, ha jött a front.

Arról nem beszélve, hogy érzéstelenítő nélkül varrtak.