Attól, hogy nem tudtam megszülni a babám, mert nem tudott tágulni a méhszáj, kevesebb vagyok, mint egy természetesen szülő? A császármetszés nem szülés?

Szia!

Komolyan mondom, hogy azokat az embereket akik ezt mondják neked el kellene küldened melegebb éghajlatra! (és hozzátenném nagyon-nagyon finoman fogalmaztam most)

Az egyik barátnőm nemrég szült császárral, neki sem tágult a méhe, az utolsó pillanatban mondták neki hogy császár lesz...pedig ugyanúgy vajúdott órákig mint egy természetesen szülő nő.

Legközelebb ha ilyet mondanak neked igenis állj ki magadért, én a te helyedben elküldeném a francba az illetőt.

Szerintem egyértelmű, hogy nem vagy kevesebb mint más nők hiszen még nagyobb seb is van rajtad, jobban kell odafigyelned stb.

Ne is jusson ilyen eszedbe hogy kevesebb lennél.

Boldog babázást!

Velem ugyanez történt: 20 órát vajúdtam, mire sikerült 4 ujjnyira kitágulni. Mivel a baba szívhangja kezdett romlani, császár lett a vége. Nekem még senki nem mondott olyat, hogy nem szültem stb., én is kíváncsian várom, hogy mit szólok majd hozzá. Azzal is csak ezen az oldalon szembesültem, hogy a császár sokak szemében nem minősül szülésnek, és szégyellnivaló dolog. Sok ilyen vitát olvastam már ezeken az oldalakon.

Hogy a kérdésedre is válaszoljak: semmivel sem vagy kevesebb, mint az, aki hüvelyi úton szül. És persze több sem. A császár nem könnyebb és nem nehezebb, mint a természetes út, hanem más. A szüléskor elsődlegesen a baba érdekeit kell szem előtt tartani, ha így döntött az orvosod, akkor nyilván megvolt rá az oka. Aki ezt nem érti meg, azzal nincs mit tenni. A legrosszabb, amit tehetsz, ha magyarázkodsz, és közben rosszul érzed magad, vagy, amit néhány császáros anyán tapasztalok: felnagyítod a szenvedéseid. Kezeld természetesen, és a beszólások elmaradnak. Én sosem hozom szóba a szülés módját,ha valaki mégis rákérdez, egy bővített mondatban vázolom a történteket. Nem nyavajgok, hogy de kár, mert magánügy, hogy mennyire fájdalmas ez lelkileg. Az olyan emberek, akik ilyen megjegyzéseket engednek meg maguknak, csak vérszemet kapnak, ha látják rajtad, hogy ez milyen rosszul érint. Szóval csak magabiztosan: te is anya vagy, és a dolog lényege utóvégre ez volt! Jó egészséget neked és a babádnak is!

szia én mind a 2 babámat hüvelyi úton szültem, de a 2.-nál lehet, hogy jobb lett volna a császár. Lelassult a fiam szívhangja, és érzéstelenítő nélkül vágtak,szinte sintér módjára, és kihúzták belőlem. Nem kívánom senkinek.

Nem szerettem volna császáros lenni, de itt szinte könyörögtem, hogy legyen. De már akkor késő volt. Hála Istennek nem lett semmi baja, már 2 és fél éves, de a vágást, a mai napig érzem.Főleg ha front van.

Nem vagy kevesebb!!! Kár ilyen gondolatokkal bántani magad.

szia!

nekem két kisfiam van, mindkettőt császárral szültem. Nem tudom, hogy akinek nincsen ilyenben tapasztalata, hogy lehet ilyen nem is tudom, hogy jellemezni.VAn egy ismerősöm, aki a nagyobbik fiát természetes úton szülte, a másodikat császárral. Ő azt mondta, hogy más a viszonya az elsőhöz valamiért. Hát én nem tudom... császároztak de ugyanúgy imádom mind a kettőt!!!Én nem foglalkoznék ilyen megjegyzésekkel, mert az a lényeg, hogy ott van a babád, egészséges és a világon ez a legfontosabb!:)

egy 6 éves és egy 5 hónapos kisfiú anyukája

Engem 3 héttel a kiírt időpont előtt császároztak. Én magam elítélem a császáros szülést, abban az esetben, ha indokolatlanul történik (pl. a szülő kérésére).

Nagyon sokan tévhitben élnek, mert azt gondolják, hogy a császármetszés nem fáj, nem szenvedsz meg a babádért. De gondolom te is tudod, és más császáros anyukák is tudják, hogy ez egyáltalán nem igaz. Amikor még 2 hónap múlva is szenvedsz a vágás miatt, sőt, lehet, hogy életed végéig szenvedsz miatta... Mindegy, nem az a fontos, hogy mennyire fáj, hanem az, hogy egyáltalán nem vagyunk kevesebbek. A lényeg, hogy világra hoztad a kisbabádat, szereted, gondozod, imádod. Másokkal nem kell foglalkozni, akik nem élték át, azok nem mondhatnak véleményt.

4 hónapos kisfiú anyukája

Szia!

Semmivel sem vagy kevesebb, mint az, aki természetes úton szült.!! Örülj, hogy egészséges babának adtál életet, ne törödj az ilyen primitív h.lye emberekkel!!

Az én hugom nagyon sokáig vajúdott, megakarta születni vele a babát az orvos, de nem tágult rendesen, 3x indította meg neki(első baba)de még így sem sikerült, a falat vakarta szegénykém,olyan rosszul volt. Az volt a szerencséje, hogy a főorvos is megvizsgálta és azonnal elrendelte a császárt.

4 hétig maradt kórházban és örülhet, hogy lehet még gyereke! 4 hétig a fiát nem tudta kézbe venni, nagyon sokára jött rendbe. Sokkal nehezbben jönnek rendbe a császáros anyukák, mint azok akik természetes úton szültek.

A sogornőm a mai napig a fejéhez vágja neki is , hogy császárosnak könnyű. Mennyivel? kérdem én. Jól helyre kell rakni az ilyen embereket!!

Sok boldogságot nektek:)

ezt a sok tősgyökér parasztot aki a mai világban rohangál! kiváncsi lennék aki állandóan fennhéjjázva közli hogy ŐŐŐŐ bizony megszülte.. mit szólna ha Ő lett volna az asztalon és közölték volna vele hogy nem tudja megszülni természetes uton a babát.

Na akkor mit mondott volna a kedves szuperanyuka mi??

undorító!! Ilyenkor nem az a legfontosabb hogy a baba rendben legyen? ha egyszer kell a császár akkor kell. elég régóta csinálják mát az elsőt az ókorban. gondolom a középkorban nem dobálták sárral az olyan asszonyokat akik csak igy tudtak szülni.

ne hagyd magad igenis tessék megmondani hogy senkinek semmi köze hogy szültél. van baba és kész.

ui: nekem is majdnem császár lett de végül kinyomták a gyereket.

Dehogy vagy kevesebb!

Sőt. Így, hogy vajúdtál is, majd a vajúdási fájdalmak ellenére is császároztak többet szenvedtél a babádért, mint például én a természetes szülésemmel.

Merthogy én három órát vajúdtam csak (igaz, hogy szinte folyamatosan fájt, mert két perces fájásokkal kezdődött meg a vajúdásom és 40-60 mp-es volt egy fájás). Ráadásul gátvédelemmel szültem és fájdalomcsillapításra sem volt idő a gyors vajúdás miatt. Tehát elmondhatom, hogy azon a három órás vajúdáson kívül, valamint az 50 perces tolószakaszon kívül (sokáig tartott, mert gátvédelemnél lassabb a folyamat, valamint alig tudtam megszülni a lepényt) más szüléssel kapcsolatos fájdalmam nem volt. Amint kint volt a baba megszűnt minden, nem varrtak, nem repedtem, nem émelyegtem a esetleges fájdalomcsillapítók miatt, tulajdonképpen kutya bajom sem volt.

Szóval kettőnk közül neked sokkal több mindent kellett kiállnod.

Érdekes, hogy néhány ember azt gondolja, a császáros szülés nem is szülés. Merthogy én már most azért imádkozom, hogy a második babámat is sikerüljön természetes úton megszülni és nehogy császározzanak, mert az szerintem (nekem) százszor rosszabb lenne.

De ennyi erővel engem is tarthatnak kevesebbnek. Ugyanis hormonális problémámra későn derült fény, csak szülés után hetekkel, amikor még mindig nem volt tejem. Akkor már nem tudtuk beindítani a tejtermelést, úgyhogy sajnos az én babám tápszeres. És hasonló értelmes beszólásoknak köszönhetően egy ideig én is kevesebbnek éreztem magam attól az anyukától, aki tud szoptatni.

Szerintem felejtsük el ezeket az embereket a beszólásaikkal együtt, mindkettőnk ölében ott van egy-egy egészséges baba, ugye?

Hát nem ez a legfontosabb?

Mégis miért estünk teherbe?

Magáért a szülésért, a szoptatásért, vagy azért, hogy legyen gyermekünk? :-)

Nem vagy kevesebb, nem te kérted a császárt kényelmi okokból, hanem csak így tudtad megszülni.

Meg ha nem tágultál, akkor gondolom voltak rendesen fájásaid, mire ez kiderült, épp úgy szenvedtél, mint aki rendesen szül, csak te még plusszban a császárt is megkaptad, ami dupla szívás, mert mindegyiknek van előnye és hátránya, de te kifogtad mindkettőből a hátrányos részt.