Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szülés » Hogy lehettem ilyen?!

Hogy lehettem ilyen?!

Figyelt kérdés

Csak ki akarom írni magamból, mert rágja a lelkemet...

A második gyerekünk született. A harmadik trimeszter nagyon stresszes volt magzati betegség gyanúja miatt, a szülésélmény nem volt éppenséggel kellemes, ha nem is súlyosan traumatikus, de megviselt. Hajnalban szültem, estig nem szoptathattam, onnantól jóformán egész éjjel mellen volt a baba, hogy bepótoljam a kimaradt időt és beinduljon a tejem. Ergo már két éjszaka nem nagyon aludtam.

Másnap délután jött a család látogatóba. A férjem azzal indított: "Szia XY (a baba). De hülye neved van." Mindezt azért, mert két hasonló név között vaciláltunk és végül az lett, amit én szerettem volna. Ezt még lenyeltem. Aztán kioktatott, hogy ne kapassam el az egy napos gyereket, ne kapkodjam fel minden nyikkra. (Tuti a sógornőm beszélte megint tele a fejét, mert amúgy normális szokott lenni.) Ekkor már jeleztem, hogy ez nem a megfelelő pillanat ezen vitatkozni, egész éjjel nem aludtam, hulla vagyok, de majd beszélünk róla, ha úgy gondolja. Pár perc múlva anyukámmal meg férjemmel hármasban álltunk a folyosón, már búcsúzkodtunk, anyukám mondta, hogy feküdjek le, pihenjek. Erre férjem rávágta ilyen lekezelő, vicceskedő hangsúllyal, hogy "áh, pihent eleget".

Ekkor nem tudom, mi ütött belém, de sípcsonton rúgtam. Papucsban voltam, nem hiszem, hogy fájdalmat okoztam, de akkor is. Nem is tudom, hogy búcsúztunk el, de később anyukám iszonyatosan lecseszett, hogy hogy lehetek ilyen a férjemmel, tönkretettem mindannyiuk számára ezt a napot, ő hazáig sírt, ők mindenben segítenek, erre ezt kell látnia... stb.

Addig magamban fortyogtam, de be kellett látnom, hogy igaza van, és bár ő csak az események végét látta, nincs az a hormongőz, ami mentség lenne. Az éjszaka közepén írtam a férjemnek, hogy bocsánatot kérek, és azóta se beszéltünk róla...

De a szájízem rossz, és ha visszagondolok a kisfiam születésére, ez a pocsék emlék ugrik be. Szégyellem szóba hozni, pedig nyilván meg kéne beszélni, de nem megy. Egyébként jó a kapcsolatunk, szeretetben élünk, sokat viccelődünk, és talán ő is csak poénkodni próbált, csak rosszul vettem a hülye hormonok meg fáradtság miatt. Akkor sem kellett volna, borzasztóan szégyellem magam. Olyan jó lenne visszacsinálni...


2024. febr. 27. 16:42
1 2 3
 11/28 anonim ***** válasza:
100%
Én úgy megörültem, amikor jött a rugdosós rész, de komolyan. Nem vagyok agresszív típusú, de ott én is így reagáltam volna. Anyukádat nem értem, neki értenie kéne pont, mit érzel az ilyen beszólásokra.
2024. febr. 27. 16:57
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/28 anonim ***** válasza:
100%
A férjed egy paraszt állat, anyád meg egy drámakirálynő. Bőgje akkor végig az utat!
2024. febr. 27. 16:58
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/28 anonim ***** válasza:
100%
Ugye ez a kérdés nem igaz ? Ha igen akkor sajnállak....
2024. febr. 27. 17:06
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/28 A kérdező kommentje:

De igaz. Nem biztos, hogy mindent szóról szóra pontosan írtam le, de lényegileg ez történt.

Őszintén szólva nem ilyen válaszokra számítottam. Az a típus vagyok, aki a saját szemében a szálkát is meglátja, máséban meg a gerendát sem, de ez esetben az én bűnöm objektíven nézve is annyival nagyobbnak tűnik, mint a férjemé... A hormonhiszti ellenére kellett volna önkontrollomnak lennie.

2024. febr. 27. 17:19
 15/28 anonim ***** válasza:
39%
Továbbra is kitartok amellett, hogy a kérdés kamu. Ellenkező esetben a gyereknek már most borítékolható a boldogtalan sorsa egész fel a felnőttségéig egy ilyen szerencsétlen anya mellett és egy ilyen alkalmatlan házasságban.
2024. febr. 27. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 16/28 anonim ***** válasza:
100%
Hát akkor hibáztasd magad, a paraszt férjed meg védd.
2024. febr. 27. 17:23
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/28 anonim ***** válasza:
100%

Szerintem meg jól tetted, a helyedben bűntudatotom sem lenne, bocsánatot kérni pedig eszem ágában sem lenne. A férjed egy erzekeltlen tapló, még ha viccelni akart akkor is. Anyudat meg inkább hagyjuk is. Nálunk anyósom tölti be az anyaszerepet nálam is, de ha a fia ebben a helyzetben ilyet mondott volna, ő maga rúgta volna sipcsinton , nemhogy még engem kerjen számon.

Komolyan az eszem megáll, nagyon sajnállak.

2024. febr. 27. 17:25
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/28 anonim ***** válasza:
100%

Nem szoktam verekedni és nem pártolom az erőszakot, de amilyen tapló volt a férjed. Nem papucsban hanem acélbetétes cipőben kellett volna megrúgni a sípcsontját.

Anyukád meg. Olyan érzésem van mintgha szerinte az lenne a normális, ha a nők megalázkodnának a férfiak előtt. Az én anyukám ilyen helyzetbe tuti leoltotta volna a férjemet, ha ilyet mondott volna. Sőt az anyósom is a saját fiát is kérdőre vonta volna.

Beszéld meg vele, hogy ez egy rohadt béna poén akart lenni vagy mi van.

Ne ostorozd már magad nem egy fél téglát vágtál hozzá. Nem neked kellett volna szerintem bocsánatot kérni.

2024. febr. 27. 17:28
Hasznos számodra ez a válasz?
 19/28 anonim ***** válasza:
94%
Mekkora egy pöcs, anyáddal együtt. Kiváló ötlet volt még egy gyereket szülni neki, látszik mennyire empatikus...
2024. febr. 27. 17:35
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/28 anonim ***** válasza:
32%

Megérdemelte, de


Rugdosódni proli dolog, ezzel ugyanolyan méllyre süllyedtél, mint a tahó férjed. Csak ezért nem kellett volna. Egyébként megérdemelt volna többet is. Mondjuk a szememben többet ért volna az, ha elküldöd melegebb éghajlatra, hogy ő jöjjön térden csúszva, ne te esedezz bocsánatért.

2024. febr. 27. 18:05
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2025, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!