Rossz ember vagyok azért mert nem szeretném ha a párom bent legyen a szülésen?

Dóra Gyula facebookcsoportjában olvastam (elég nagy követőtábora van), hogy ő spec bár azt mondja, egyéni döntés, az a tapasztalata, hogy sok férfit megborít utána, és nem éli túl a kapcsolat.

Nálunk vajúdáskor volt ott, mikor már nagyon fájt, és nem tudott semmiben sem segíteni (előtte masszírozta a keresztcsontomat erősen, az rengeteget segített), akkor megkértem, hogy menjen ki. Illetve volt egy megállapodásunk, hogy ha ki akar menni, kimehet, illetve ha én kiküldeném, ki fog menni, illetve ha akarom, hogy maradjon, és rendben van neki, akkor marad.

Az utolsó 3 órában kértem meg, hogy menjen ki, amikor már magamon kívül voltam a fájdalomtól, és nem akartam, hogy így lásson. Mivel nekünk az elsődleges az volt, hogy én minél nyugodtabban tudjak a szülésre fókuszálni, mert ugye ez se nekem, sem a babának nem mindegy, így igyekszünk ahhoz igazítani.

Nem maradt le semmiről, rögtön behívták utána. A kórház nálunk nagyon rugalmas volt, engedte, hogy kimenjen, aztán visszajöjjön, ez nem mindenhol van így, érdemes előre tájékozódni.

Kérdező, nem vagy rossz, neked kényelmetlen és kész.

Akárhogy is nézzük, a szülés elsősorban a nő feladata, az övé a főszerep. Ha feszengsz vajúdás és kitolás alatt, akkor nem fogsz tudni koncentrálni arra amit mondanak majd neked, nem fogod érteni az utasításokat, pedig ez lesz a legfontosabb feladatod.

Itt most a párodnak kell engednieés ezt feldolgoznia.