Hogy szóltál a párodnak, hogy itt az idő, és menni kell szülni? Ő mit reagát rá? Éjjel vagy nappal kellett bemenni a kórházba? Részleteznétek?

Éjfélkor már éreztem, hogy valami nem okés. 3-kor kezdtem el mérni a fájások időtartamát órával. Kb. 4-fél 5 körül szóltam páromnak, hogy azt hiszem, mennünk kell. Ő felpattant, csak ennyit mondott: NA! :)

Bementünk, megvizsgáltak, méhszáj zárva, hazajöttünk, hogy itthon vajúdjak (10 percre van a kórház). Aztán estére visszamentünk, így beszéltük meg a szülésznővel. Szegény párom egész éjjel ott volt velem a szülőszobában, már nagyon kész volt, és én is. Másfél perces fájások, 2 ujjnyira tágultam csak. Végül sok-sok próbálkozás után (görcsoldó, méhlazító mix, oxytocin) reggel 6-kor lett meg a kisfiam császárral.

Nekem hajnali 2:30-kor kezdett el folydogálni a víz amikor éppen a wc-n ültem.Nem gondoltam hogy a m.víz így visszamentem,de megint kijött valami aztán kimentem a konyhába hogy megnézzem,de akkor már egy kicsit véres is volt.Na akkor voltam benn biztos hogy jön a baba.Bementem a szobába szóltam apának hogy folyik a magzatvíz és tök kómás fejjel,szemei alig nyitva csak annyit mondott:igen?Mondtam neki gyorsan pakoljon vissza a táskába(mert már a 36. héttől össze volt készítve a cucc és néha néha kiszedegettük szellőzni a dolgokat és most pont minden szellőzött :-) )én addig lezuhanyozok.Előtte szóltam anyumnak hogy folyik a magzatvíz.Na azt látnotok kellett volna,apámat úgy ébresztette mintha jönne a világháború.Úgy megrázta csórit hogy:hallod a lánynak folyik a magzatvize keljél!!!!Szegény alig tudott magáról.Mire lefürödtem már mindenki haptákban állt rám várva és akkor puszilt meg anyám hogy boldog szülinapot,mert én is azon a napon születtem.A párom is nagyon örült hogy végre itt az idő.Bocsi hogy hosszú lettem de olyan jó volt leírni és visszaemlékezni :-)

Tetszik ez a kérdés!!!