Hogy szóltál a párodnak, hogy itt az idő, és menni kell szülni? Ő mit reagát rá? Éjjel vagy nappal kellett bemenni a kórházba? Részleteznétek?

Háromból kettő szülésem éjjel indult. Elsőnél együtt számoltuk a fájások közt eltelt időt. Időre jött a baba.

Második délután indult, 2 héttel előbb.

Harmadiknál csak én voltam ébren, apát fel kellett ébreszteni:) Nem akarta elhinni;) A 3. baba is két héttel előbb jött.

Szió!

Nálunk ez nagyon friss 2 hete történt:)

Szombat reggel felkeltem hogy csináljak neki kávét. Mikor kiértem a konyhába, valami elkezdett folyni a lábamon végig. Kihivtam a szemébe néztem és mondtam neki hogy "Apa, azt hiszem idő van!":) Nézett rám bután és mondtam neki hogy valami végigfolyt a lábamon! "Akkor menni kell?:)"

Bementünk kórházba de téves riasztás volt. Hazamentünk. Este fekvés, 1.40 perckor egy hatalmas görcsre ébredtem, és éreztem valami meleget. Kimnetem a konyhába felkapcsoltam a villanyt, és folyt...folyt...folyt! Elkezdtem szólongatni, (nincs messze a szoba a konyhától; meg sem mertem mozdulni) szaladt kifelé, nézett lefelé, nem is kellett semmit mondanom mondta magától...öltözök:)!

Könnyű szülést neked:)

Nekünk elég vicces volt. Éjféltől kb 10 perces fájásaim voltak, 3 körül szóltam a férjemnek, hogy lassan indulni kéne. Akkor voltak 5 perces fájásaim. Ő meg félálomban szólt, hogy majd reggel elindulunk, mert hajnalban senkitől nem tud kocsit kölcsönkérni...

Na hirtelen rákiabáltam, hogy mi van?? Én tudnék várni csak a gyerek nem biztos, hogy akar... Na erre megijedt nagyon..

Nekem is hajnali 2-kor kezdett folyni a magzatvíz. Arra ébredtem, hogy eláztattam az ágyat. Villanyt kapcsoltam, vizsgálgattam a kifolyt cuccot, hogy biztos az-e (hülyén hangzik, de nem voltam benne biztos:)). Erre apa felébredt, ő is megvizsgálta, és ő állapította meg, hogy ez tuti az, irány zuhanyozni meg öltözni! Tök nyugodt maradt, én nagyon izgultam! Reggel 8-ra meg is lett a lányunk:)

Off: anyukámék vittek be minket amúgy kocsival, mert nekünk még nem volt. Átslattyogtam a szomszédba felkelteni őket. Közöltem anyummal, hogy kéne a kocsi, mert szülök. Erre ő: "jó, kicsim, én még alszom egyet", és visszafeküdt. Szegény félálomban volt, és nem fogta fel, hogy mi van, azóta is ezen a sztorin röhög a család...:)