A szülési fájások nagyon elviselhetetlenek?

Figyelj, ez nagyon emberfüggő.

Annyira fájt, hogy én ott egy teljesen más tudatállapotba kerültem, de ez önmagában nem riasztott el második gyerektől, tehát traumatikus nem volt annak ellenére, hogy még azt se vettem észre, mikor beszúrták az Edát a gerincbe.

Hát, sokak behánynak tőle, vagy elájulnak. Van, amikor annyira elfárad az anya a vajódás során, hogy császármetszést alkalmaznak, mert nem tudja megszülni a babát, bár szervi akadálya nincs. Nem mondom, hogy sok ilyen van, de előfordult már.

Nyilván több módszer van arra, hogy csillapítság ezeket a fájdalmakat. Példéul a belélegezhető (inhalációs) fájdalomcsillapítás, vagy az epidurális érzéstelenítés.

Én 12notat vajúdtam, és fájdalomcsillapító nélkül csináltam végig.

Nem azért, mert akkora hős volnék vagy mazochista, hanem mert nem tágultam (nem is segítettek rá semmivel, hogy táguljak), és azt mondták, hogy ilyenkor nem adható fájdalomcsillapító, csak ha kitágulok minimum 2 ujjnyira.

Aztán hajnalban mikor már nem bírtam, és könyörögtem, hogy adjanak valamit, vagy "vegyék ki", jött az orvos, megvizsgált, és mondta, hogy hát már annyira kitágultam, hogy ilyenkor meg MÁR nem lehet adni...

Szóval végig éreztem mindent az első fájástól az utolsóig, de ugyanúgy végig csinálnám, mert az egy nap fájdalom volt, a babám meg életre szól. :)

Annyira jó volt, hogy nagyon büszke voltam magamra, és dobott az amúgy mindig alacsony önbizalmamon, hogy én ezt is végigcsináltam, pedig nem hittem volna, még mindig hihetetlen, pedig nem most volt.