Igaz az, hogy a vajudas alatt torteno gyors lelegzetvetel/liheges szinte teljesen megszunteti a fajdalmat?

Nem vagyunk egyformák. Bár más téma, de gondoljunk bele, hogy valaki probléma nélkül lefut egy maratont, amire sok-sok ideig készült. Fizikailag, lélegzetvételben, kitartásban, főleg fejben. Én hiszek abban, hogy az agynak hatalmas ereje van, itt is. Be lehet pánikolni, összeszorítani mindened és félelemmel várni egy-egy fájást. Egyáltalán rettegni a szüléstől, mert az mekkora kín lesz. Meg bele lehet menni úgyis, hogy összehúzódásokról beszélünk, amikbe bele engedjük magunkat, nem ellene dolgozunk. Koncentrálunk magunkra és a babánkra, segítünk neki és magunknak is és elhisszük azt, hogy ketten együtt megtudjuk csinálni. Ha így megy valaki szülni, nagyobb eséllyel húzza ki mondjuk eda nélkül. Az agya fájdalomcsillapít. Ettől még sosem mondanám, hogy a szülés fájdalommentes, mert nagyon nem az, de szerintem kezelhető és ha a végén úgy érzi az ember, hogy mégsem megy, akkor lehet fájdalomcsillapítást kérni, ennyi. Szóval anyukád valószínű ezzel a nyugalommal és magabiztossággal indult neki.

Olvasd el A szülés, ahol én irányítok című könyvet. Nekem óriási magabiztosságot adott. Nem hittem el, hogy fájdalommentes szülésem lesz, de azt igen, hogy képes vagyok rá.

A pici légzések pedig max elszédítenek. Pici légzéseket akkor kell alkalmazni, amikor el kell lélegezni egy-egy tolót. Na az gyilkos. Egyébként a hosszú, mély, hasba légzés a jó taktika.