Apukàk, akik ott voltatok a szülèsen ès mindent làttatok, hogy èltètek meg?
Mit èreztetek akkor, milyen èlmèny volt utólag?
A férjem bent volt az első gyerekünk születésénél. Làtott Is mindent, azt mondja ezt nehéz feldolgozni. Nem tudom hogy engedjem-e hogy a második gyerek születésénél ott legyen, vagy már most vessük is el az ötletet. Sosem eröltettem hogy jöjjön be, ő szeretett volna. Nem az az érzelmes fajta, sosem mondta azokat a mondatokat amiket az ember lánya másoktól hallott, ès azt gondolja/reméli hogy majd neki is mondják (ez volt èletem legszebb élménye, egy igazi hős vagy, csoda amit tettél stb)
A kapcsolatunk nem változott, ugyanúgy szeretjük egymàst mint azelőtt. Nagyon kívàncsi vagyok az apai oldal véleményére.
válasza:Nem az okoskodásodra vagyok kívàncsi, hanem az apai szempontokra, tapasztalatokra.
Nem bevàllalni kell, mert szeret, nem fogja azt mondani h nem jön be, de nem szeretném hogy lelki trauma érje.
válasza: válasza:Minden gyerek születése más. Így más lesz is benn vele. Ezt nem lehet előre kalkulálni. Apám mind a 4 testvérem születésénél benn volt, és volt komplikált szülés is.
Szerintem ha az első nem sokkolta annyira, hogy ne akarjon másodjára menni, akkor bízz benne nyugodtan.
válasza:
válasza: válasza:Köszönöm a válaszokat!
#7, nyilván nem a làbam között állt. Mellettem volt, borogatott, vizet adott 2 fájás között, simogatott, bíztatott. De ennek ellenére bizony látott mindent, mert odanézett.
válasza:5.. ne már... filmekhez hasonlítod a valós életet??? Én most magamból indulok ki sok krimi-horror film után: 1 éve a fiamnak "zöldgally" törése volt a kezében, mikor megláttam hogy áll a keze-mennyire abnormálisan- levert a víz.. minden eü tanfolyam után is csak az volt bennem: hozzá ne érjek- miközben sínbe kellett volna raknom azonnal... se vér, se semmi nem volt! Nemhogy a nő puncija vérzik-tágul- szétvágják-kibújik egy baba...
és nőből vagyok! ne nézzétek már le a férjeteket-párotokat amiatt, mert nekik ezt a látványt-élményt nehéz feldolgozniuk..
válasza:Első szülésemnél 5 és fél órát voltunk a szülőszobán. Mindent takartak így ő tényleg nem látott semmit. Amikor látszott a buksija, megkérdezték, hogy megnézi-e, de jeleztem, hogy nem. (Láttam dokumentumfilmben és bevallom, nem a legszebb látvány.) Köldökzsinór elvágta, de nem nézett "oda". Varrásnál is takartak. Férjem úgy élte meg, "mint a filmekben".
Második babával 45 percet töltöttünk szülőszobán. Itt is takartak (bár nekem nem ez rémlik), most a méhlepényt megnéztük közösen. Férjem ezt gyorsnak élte meg, inkább az aranyórára koncentrált.
Őt nem borzasztotta el semmi, pedig másodiknál még sokkot is kaptam. Neki az volt a rossz, hogy tehetetlennek érezte magát.
Ha lesz harmadik, szintén bent lesz.
De ezek a férfiaktól függnek. Ha bent szeretne lenni, legyen, ha nem, akkor nem.
Egyik barátunknál az orvos mondta, hogyha még szeretne a feleségével lenni, akkor inkább menjen ki (pontosan nem tudom, mi történhetett), pedig az 5. gyereket szültem épp, pár hónapja a 7-et.
Sógornom pedig ellet (marha, birka) de szülésnél képtelen volt bent lenni, neki az sok.
Én szívesen megnéznék egy szülést, de lehet nehezen viselném, ha a párom "szenvedne", S tehetetlenül állnék mellette. (Nyílván támogatnám amiben kellene.) De lehet, hogy azok az apró dolgok, amiket a szülő nő nem hall, lát, bennünk nyomot hagy.
Nyilván nem átjáróház egy szülés, de ha meggondolja magát, kimehet vagy be is jöhet.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!