Vannak olyan kismamák,akiknek vajudás,szülés nem fáj vagy kicsit fáj,vagy jol türik nem látszik rajtuk,vagy csak szülőszobában látszik has fájás,10 percesek?

Azt ugye tudja itt mindenki, hogy az evolúciót azért tudjuk fent tartani, mert ami a szülés alatt termelődik oxitocin, az felel azért, hogy elfeledtesse veled a halál közeli élményt?

A szülés iszonyatosan fájdalmas, én mégis úgy emlékszem vissza mind a 25 óra vajúdásomra, mint valami eufórikus csodára, nyilván azért, hogy ösztönösen szülni akarjak még. Szerencse, hogy a férjem végig ott volt, és mindig elmondja nekem, hogy nem gondolta, hogy túl élem. 😃

Amúgy aki kap oxit, annak vszeg rosszabb élményként marad meg, mert a mesterséges hormon az csak az összehúzódásokért felel, az agyba nem jut fel, ezért nem másítja meg a szülésélmény emlékét.

Én csak 2-3 percesekig jutottam, mert császár lett végül, de addig nem volt fájdalmas, inkább kellemetlen. Én úgy éreztem mintha hasmenésem lenne, folyton a mosdóba akartam menni.

Ami fájt, az a méhszájvizsgálat, kézzel tágítás, császár előtti előkészületek (infúzió bekötése, katéter - na azzal szerintem vallatni lehetne, és a spinális előtti helyi érzéstelenítő beszúrása).

Nekem amúgy nagyon alacsony a fájdalom küszöböm, de pont fordítva képzeltem, hogy a vajúdás lesz nehéz, a császár már "megúszás", mert csak utána fáj. Hát nekem nem. Az egész műtét borzalmas volt, végig remegtem. De végülis logikus, mert nem ez a szülés természetes módja, nem is értem miért van úgy előadva, hogy az a könnyebb út.

Nem csak a fájdalomkuszob a lényeg hanem a fajdalomtolerancia képessége is. Mert lehet vki extrém fájdalmat is simán el tud viselni max 1 percig, de gyenge fájdalmat sok órán keresztül már nem...

Első gyerek: 4 óra vajúdás iszonyat fájdalmak között, 9 perc kitolás semmi érzéssel. Csak kicsúszott a gyerek.

Második gyerek: 35 óra vajúdás kellemesen elviselhető fájdalmakkal, (mensi görcs max) 20perc kitolás szétszakadok fájdalommal...

#16-os semmiféle halálközeli élményem nem volt,nekem meg még millió másik nőnek sem . Teljesen egyéni kinek mennyire fáj. Nem kéne ostobaságokat terjeszteni . Biztos van akinek halálközeli az élmény,de kicsit vicces,hogy te meg akarod magyarázni másnak milyen volt ,csak nem emlékszik rá...

Én pl. mindenre emlékszem,nem maradt bennem sem halálközeli élményként,sem eufórikus csodaként ,és nem is akarok több gyereket (nem emiatt) . Szóval ennél több hülyeséggel nem is traktálhattad volna a kérdezőt akkor sem,ha akartad volna :D