Visszatero gyermekagyi szomorusag?

Negy honapja szultem, az elso ket honapban teljesen ki voltam fordulva magambol, semmi nem volt jo, allandoan bogtem, egyedul ereztem magam pedig voltak mellettem.

Ez az erzes azt hittem vegre elmult, tuljutottam rajta, de ket napja megint mintha elolrol kezdodne az egesz. Egyszeruen nem tudok higgadt maradni, ha sir a gyerek es semmi nem jo neki. Teljesen befeszulok es atveszi, nem tud megnyugodni miattam pedig ram van szuksege. Elbogom magam pitianer dolgokon, folyton negativ gondolataim vannak, majdnem mindenben a rosszat latom. Parom azt mondja erre, hogy csak felesleges hiszti es mindig ilyen voltam. Nem voltam mindig ilyen. Az elso szulesemnel semmi ilyen nem volt. Mondjuk a masodiknal rossz tapasztalat volt a szules, a korhazban toltott ido es kozrejatszik, hogy parom sokat dolgozik (fizikai munka), nem tud ugy segiteni, akarhogy uvolt a gyerek, nem kel fel ra.

Ugy erzem kezdem megint elvesziteni onmagam.