Extrém méretű szorongás, álmatlanság beindíthatja a szüsést?

Szia! Nagyon sajnálom, ami veled történik. Nekem is évekig problémáim voltak, kezelést kaptam. Aztán pszichiátert váltottam, elhagytam a gyógyszereket és teherbe estem. Nekem ez nagyon fontos volt és az állapotomat az is rontotta, hogy azt hittem, hogy sosem lehetek anya emiatt. De nem igaz!! Jobban vagyok most gyógyszerek nélkül, mint bármikor máskor gyógyszerekkel. Tudom, hogy segítettek, és volt olyan időszak, amikor lehetetlen lett volna nélkülük, de azt is tudom, hogy a gondolataink mennyire fontosak. És igenis lehet befolyásolni. Nem akkor, amikor ennyire rosszul vagy, olyankor és sem tudtam, csak szedtem a gyógyszereket és sodródtam az árral, semmire sem volt erőm. De valahogy próbálj meg a kezelés mellett arra is gondolni, hogy mennyi mindenen keresztül mentél és a terhességed eddigi része is jó volt igaz? Képes vagy bámire, anya leszel!! Támogatnak és minden rendben lesz. Sosem tart örökké a rossz időszak, kérlek hidd el nekem. Nagyon nagyon benne voltam én is, és most nagyon boldog vagyok. És lehet, hogy lesznek még rossz időszakok, de nem tart örökké!! És nem vagyunk kevésbé anyának valók, hidd el!

11-es vagyok, nem, nem javasolhatja, hogy vegyék ki a picit. Kórházi dolgozó vagyok, láttam nem egy koraszülést és azt is tudom mi van most a gyerekekkel. Folyamatos fejlesztésre járnak, 30. héten még túl kicsi..

Én súlyos betegen kerültem kórházba a 29. héten, igazából senki nem tudta, hogy kibírom-e a szülésig, járni már alig tudtam, diagnosztizálni sem lehet terhesen, se mr-t, se ct-t nem csináltak, mert árt a magzatnak a kontrasztanyag, ilyen körülmények között vették ki a 36. héten császárral a lányomat. Ha életveszélyes állapotba kerül az anya, akkor hamarabb is kiveszik, de nem egy szorongás miatt. Az orvosoknak a babára is gondolnia kell, nemcsak arra, hogy neked mennyire rossz.

Akkor ezt így elmondod a pszichiáternek, aki majd szépen beutal a kórházba.

Nem hiszem, hogy van olyan ember, akit meghatna ez a nyivákolás. Fogdd fel, azzal, hogy teherbe estél, van egy baba a hasadban, nemcsak te vagy a lényeg, hanem ő is! Fiatalabb nálad, valószínűleg tovább is él, mint te, nem fogják az ő életét tönkretenni azzal, hogy koraszülött legyen, mert az anyja nem bírja összeszedni magát. Tudom, hogy rossz, én is szorongtam, sőt a terhességbe majdnem bele is haltam, de foggal-körömmel harcoltam azért, hogy minél tovább fejlődhessen bent a hasamban. És tudod miért? Mert nem akartam, hogy a férjem egy hülyegyereket neveljen fel, ha úgy alakul, hogy én esetleg nem tudom felnevelni.