Hogy viseltétek, hogy egyedül kellett lenni a szülőszobán és nem mehetett be hozzátok senki látogatóba?

Olyan borzasztó a helyzet a vírus miatt :/ A kórház átszervezés alatt,"egybe tömörítik a kismamákat és első babásként most nagyon lestresszeltek a változások, amiket olvasok...

Tőbben írják, hogy senki nem mehet be a vajúdás alatt sem már, apukát vagy 15 perccel azelőtt engedik be, hogy jönne a kitolás, amúgy egyedül kell szenvedni a szülőszobán és olyan kevés már a hely, hogy lehet, tőbben egy szobában :O

3-4 ágyas szobákban kell lenni, kisebbségiek között, együtt minden babával és egy percet sem lehet pihenni, mert megy a járkálás, nyilván mindig sír valamelyik csecsemő, egyágyas szoba már pénzért sem elérhető :(

Na meg ugye látogatási tilalom van, senki nem jöhet be és nekem ez olyan rossz érzés, hogy nem lesz megosztanom a kisbaba miatti örömöm vagy kérdéseimet vagy tanácstalanságom az első napokban... hogy ott leszek egyedül, idegenek között, magamra hagyva.

Tudom, masok is szülnek így, de nekem alapból olyan kórház-és orvosfóbi van, hogy egy sima vérvételre is 180-aa pulzussal megyek be és ezért nagyon szerettem volna, ha lehet mellettem valaki :/

Ti hogy éltétek meg ezeket a dolgokat?