Ha az embernek nincs fogadott orvosa, túlhordja a babát, és vizsgálatra már nem hívják be, csak ctg-re, hogy néz ki a szülésindítás?

Most egy dolog, hogy érvekkel vitatkozunk, hidd el, kevésbé nem ertünk egyet, mint gondolod, de olvasd el az 5-ös kommentet, azért szerintem nem jó így heccelni mindjárt szülő kismamàkat. Nem ismered a terhességét, meg mi az hogy ne hagyja az inditást?

Amúgy a cukorral pl én pont igy voltam, magamon diagnosztizáltam (aztán persze elmentem diabetológushoz, de ha a nőgyógyászon múlna, megint 4,5 kilós gyereket vagnának ki belőlem, mert talán legutóbb is ez volt a probléma), utanaolvastam eleggé, azért gondolom, hogy nagyon sok a fel nem ismert eset, mert 60 perces értéket nem is néznek, nekem minden ehomi és 120 perces jó, csak upsz, a 60asok voltak 10 körül, amit senki nem mondott hogy mérjek, sőt mérni se kellett volna 7,0-ás terhelesre siman rábólintottak. Hiába az az ajanlas mar hogy 60 percest is kell nézni.

A nőgyógyászom szerint a 8.hónapban azért lett jó a HBA1c meg a fruktózamin, mert ezek hosszú távot mérnek es a terhesseg előtt még jó volt a cukrom....

Na szóval tudom milyenek és sok baj vana szakmaval, de ne itt beszéljünk már rá embereket, hogy ne hagyják az indítást. Iszonyú rossz ám az ilyeneket olvasni az embernek ha érintett. Meg lehet van sok oka, hogy indítani akarják. Belelovallni vmi fel nem ismert cukorbeteget egy rohadó placentával abba hogy mutasson középső ujjat az orvosnak és várjon kicsit, a perinatális halálozas úgyis ritka... ezek nem jó ötletek.

Érdekesség, hogy az en sogornőm amúgy megtette ezt, hogy terminus napján ott hagyta az orvosát mert nem akart indítást, és elment a másik városba a területi kórházba, ahol kedvesen befektették, szörnyülködtek vele együtt, aztán masfél nap múlva közölték vele, hogy akkor ma lesz a császármetszés.

Igazából az egészre rányomta a bélyegét a konfliktus meg a sok izgalom, és ugyanoda jutott, sőt, még indítás sem volt.

Nekem is iszonyú volt, hogy nem tudtam bennük megbízni, sírtam még a műtéti előkészítésnél is, totàl tehetetlen ilyenkor az ember, utólag meg olyan mindegy volt, ott volt a kisbabám egeszségesen, a műtét nem viselt meg, és a hormonális elmebaj lezajlasa utan átgondolva igazat adtam nekik.

Kedves 11. Nem statisztikát írtam a saját esetemrol, pusztán egy példát. Habár Pic-es szobában voltam és 5-en voltunk ott akkor, 3-nak ugyanez volt a baja, bizonyára nem olyan ritka... (mielőtt belekotsz te orvos, nalunk nem csak a koraszülötteket viszik a Pic-re, hanem minden babát, aki ellátásra szorul).

Mindenesetre mi az érved arra, hogy mikor a babák tudtak a “dolgukat” akkor valahogy picit rohadt magas volt a magzati és anyai halálozás? Na hat ezért hippi szöveg ez. Ha 99%-ban minden rendben lenne, nem lennének protokollok. De valahogy ez nincs így. Sosem volt. A sarkunyho dongolt padlóján sem 1762-ben. De mindenki annyit hordja túl a gyerekét, amennyit akarja, lelke rajta.