Rooming-in kontra "sima" szoba?

Attól függ milyen típus vagy. Én speciel nem bírtam a babám nélkül. A legtöbb gyerek ilyenkor még sokat alszik, nem zavar különösebben, hacsak azért nem mert nem bírod letenni, olyan jó csak nézegetni is. Első szülésemnél nem volt kérdés, ott csak együtt lehetett a baba és a mama, kivéve ha gond volt a gyerekkel. Másodszor elvileg elvitték volna ha akarom, de miután halottam hogy a babák másfél órát üvöltöttek, mert a csecsemős otthagyta őket és megasztárt nézett, onnantól én nem adtam be a sajátomat. (Akkor is kikértem 5 perc után)

Szóval ezt csak te tudod. Lehet hogyha elviszik akkor azért nem tudsz pihenni, mert agyalsz hogy valyon mi lehet vele. Én így voltam.

Mindenképpen a rooming in-t javaslom. Nagyon fontos, hogy ha szoptatni akarsz a későbbiek folyamán, ezekben a napokban alapozod meg a tejtermelést. Ha rendes szobában vagy, nem tudsz (minimum!) 3 óránként szoptatni (a babának ekkor még pici a gyomra, gyorsabban emészt, de ez változik később), és ez rossz hatással van a tej beindulására. Én már megbántam, hogy nem olvastam alaposabban utána a szoptatásnak a szülés előtt, még most is gondjaink vannak a 11 hetes babámmal a tej mennyiségét illetően. Senki nem tudta a kórteremben, hogy mi volna a helyes, és mindig tápszert kértünk a babának, ha sírt, pedig talán újra meg kellett volna szoptatni, vagy csak böfiztetni.

Nálunk a roomin úgy működik, hogy nem vagy a babával 24 órában, ha akarod visszaviheted a csecsemősökhöz, és tudsz pihenni, de ekkor is jó ha meg van etetve, mert különben ha megnyekken, tápszert adnak neki, és emiatt kevesebbet akar majd szopizni. Persze ha tápszeres baba lesz, ez nem baj, de nálunk nem valami kíméletesen etették őket. Már 1-2 napos korában 30-40 ml adtak neki, pedig a gyomra térfogata ekkor még sokkal kisebb!! Szinte mindegyik baba bukott tőle!

De ha belegondolsz, jó a roomin, mert összeszokhatsz a babáddal. Mire hazamész, már jól ismer, és a pelenkacsere/pólyázás mikéntjét is el tudod sajátítani.

A másik oldal mellett nem tudok érveket felhozni...

Még annyit, hogy fejőt vigyél a kórházba, mert én úgy jártam, hogy szülés után 9 órával láttam először a babámat, és addig nem szoptathattam (persze a mikor kihozták először akkor sem, mert telenyomták tápszerrel, amit az ölembe bukott, és nem is mondta senki, hogy esetleg szoptassam meg, ha már idehozták, inkább gyorsan megetették, máig sem értem...). Tehát ha sokáig nem tudod szoptatni, inkább fejjél, mert különben bedurran a cici, és a fejés a szoptatást imitálja a szervezeted számára.

Bocs, hogy hosszú voltam, de nagyon felháborít a tájékoztatás hiánya, ahogy nálunk bánnak a kismamákkal a kórházban.

9:50-es

Én mindkétszer sima kórteremben voltam. 3 óránként hozták szopizni a babát kb. 1 órát volt ilyenkor velünk. Éjszaka is kihozták ha felébredtek.

Mindkét lányom 6 hónapos koráig anyatejes volt, még teát, vizet sem ittak!

Tehát nem ezen múlik.

Nekem hosszú, nehéz szülésem volt (1. 4680 gramm, 2. 4950 gramm). Nekem jó volt pihenni, magamra figyelni, óránként zuhanyozni, rendbe tenni a gátsebem... Kimenni a társalgóba a férjemhez, családomhoz.

Kedves kérdező

Te magad érzed, hogy melyik típusba tartozol. Egyik sem jobb, mint a másik, a más. Szerintem nem ezen múlik sem a sikeres szopatás, sem az, hogy jó anya leszel-e.

Hallgass a szívedre, majd az megsúgja. Csak divatból ne dönts egyik mellett se.

Én a terhességem alatt csak a rooming-in-t tudtam elképzelni, aztán meg annyi vért vesztettem, hogy még az ágyban feküdni is nehezemre esett a szülés után, így aznap, mikor először kihozták a picimet, feküdtünk egymás mellett és ismerkedtünk, aztán éjszakára elvitték.

Nappal végig együtt voltunk ezután is, de a kórházban, ahol szültem az a szabály, hogy ha baba van a szobában, akkor éjjel égni kell a lámpának, ergo aludni nem lehet:( A szülésem másnapján egy olyan anyuka került a szobába, aki még nálam is ramatyabbul volt a szülést követően, szegény alig élt. Így aztán rá való tekintettel megbeszéltük a szobatársakkal, hogy éjjel lámpaoltás lesz, és mindhárman elvitettük éjszakára a babánkat. Akkor aludtam egy jót én is. Harmadnap mentünk haza, onnantól aztán nem volt megállás:)

Ezzel csak annyit akartam mondani, hogy ahogy mondod te is, a helyzet adja majd, hogy veled lesz-e éjjel a pici. Látod majd, hogy érzed magad, mennyire vagy tettre kész. Nekem jó volt így, hogy egész nap reggeltől estig velem volt a kisfiam, azt azért nem szerettem volna, hogy napközben is csak a szoptatás idején láthassam. Azt viszont bevallom, hogy az éjszakai pihenés jól esett. Két éve akkor aludtam utóljára végig az éjszakát:)

Úgy vagyok vele, hogy a második babánál is mérlegelem majd az adott helyzetet, de remélem, nem visel meg annyira a szülés, és velem lehet majd kezdettől, azért akkor már rutinosabb leszek:)

Én meg is haltam volna, ha nem lehet velem a babám. 9 hónapig velem volt, aztán hirtelen elvették volna...

Nem igaz, hogy nem lehet pihenni, ha veled van, hiszen egy újszülött egész nap csak alszik, semmit nem kell vele csinálni. Néha cicire teszed és kész. Pelenkázni napi 1-2 alkalommal kell csak, mert figyelik a pelusát (nálunk azt is a nővérek csinálták). Fürdetni-öltöztetni pedig a nővérek elviszik, azt se a mamának kell csinálni.

Most a második babámat várom, máshol fogok szülni, mint először, de direkt olyan kórházat kerestem, ahol egy percre sem veszik el tőlem a babámat. Nekem ez fontos. Nem azért szülöm, hogy pihengessek még pár napot, egyből az enyém, egyből akarom őt. (Persze más, ha valaki eü okokból adja le a közösbe.)