Programozott császárral szülni szinte fájdalommentes?

13 napja szültem program Császárral.

Maga a műtét nem fáj, max érzed hogy húznak és rangatnak...

De!!

Ahogy megy ki az epidural hatása először a hasban kezd el fájni aztán ahogy megy lejjebb az egész hasad fáj.

A felkelés?

POKOL! KB fel óra volt mire feltudtam ülni. A fordulás kB 10 perc. Ha álltam jobb volt...

Az első 3 nap kegyetlen volt.

Utánna lett jobb hogy jarkaltam felalltam és mentem jobbra balra.

Ma már szinte mégsem mondják hogy császáros vagyok de azért bele bele nyíllal a fájdalom.

Vegyél hasleszoritos bugyit ha jót akarsz.

Azzal könnyebb a setalas.

Szóval a fájdalom olyan mintha erős tolofajasaid lennének de napokig....

Másképp én sem szülhettem, első baba de voltak akiknek az első sima második császár és inkább szulnenek meg 5ot simán csak ne császárosok legyenek.

13 napos kisfiú anyukája.

Programcsászárral szültem.4-en kerültünk egy megőrzőbe.Nekem nagyon kicsi a fájdalomküszöböm, ennek ellenére az első felállás,wc-re menés nekem ment a legjobban.Én voltam aki először felkerült a babás osztályra, mert a többieknek csak többedik nekifutásra sikeredett, pedig próbálkoztak ugyanúgy összeszorított foggal mint én.A pisis zacsival közlekedés igaz, ha nem tudsz pisilni megy vissza a katéter.Volt anyuka aki 2 napig zacsival járt és gondozta a babáját.Emellett friss hassebre adnak hashajtót(mondtam a nővérnek csak egyet vennék be,mert tudom hogy a 2 sok, erre mondta ja én az a típusú kismama vagyok aki aztán majd nem bírja elvégezni a nagydolgát, bevettem a tabit és kb 30x kellett az első nap végén vécére elmennem.A gyerek már nálam, ott bőgött én meg szaladgáltam volna csak alig bírtam menni:)Kb a műtét utáni 3. naptól 2 héten keresztül olyan fejfájásom volt amit még soha és azóta se éreztem, sugárba hánytam tőle és semmi se használt rá.Megemeltem egyszer vagy kétszer a kötelező fekvés közben a fejem ez lett az eredménye. Másfél hónap után már mertem tüsszenteni, köhögni is és jó egy évvel később néha már sikerült csak úgy felülnöm az ágyból, manapság jó 2 évvel szülés után viszonylag megy a hasprés, de már sose leszek hastájt a régi, minden hasizmomat érő terhelésnél ezt érzem.Pedig előtte intenzíven tornáztam, voltak izmaim ,teherbírásom.

Ami még szuper volt, hogy a 4 kg gyereket a hasi sebbel ellátni úgy ,hogy közbe ne fájjon.Hogy szoptatásnál hogyan üljek, hogy ne a sebre lógjon a lába,hogyan feküdjek, hogy ne húzódjon a seb.Sehogy se volt jó.

Azt mondod voltak műtétjeid így tudod mivel jár.Ez rendben is van.Viszont valószínűleg akkor egyedül magaddal kellett foglalkoznod, nyugodtan szenvedhettél anélkül,hogy bárki zavart volna benne.Most viszont lesz egy baba melletted akit jobb esetben te kellenél ellátni.Ezt azért vedd figyelembe.

És azt gondolom mindegy hogy jön a baba,természetesen vagy császárral, mindenki megszenved érte.Ki így ki úgy.Ki hosszabb ideig ki pedig rövidebbig.

Ugyan nem programcsászárom volt, hanem nem jött össze a szülésindítás és azért lett császár, de sokkal rosszabb volt, mint a természetes szülésem. Pedig ott 3 perces fájásokkal kezdtem a 20 órás vajúdást, amiből az utolsó 7 óra egybefüggő fájásokkal telt. másnap már alig voltak fájdalmaim. a császár sok hétig fájt, felszakadtak a varratok, a tejem is nehezen indult be, xarul néz ki a hasam, tele lettem összenövésekkel, érzékeny az időjárásra és a műtét után 3 napig olyan fejfájásom is lett az érzéstelenítéstől, hogy alig láttam.

szóval NEM, nem fájdalommentes

Szia! Én ott kezdem, hogy rettegtem a császártól, csak rosszat hallottam róla. Természetes úton szerettem volna szülni, viszont hosszú vajúdás után császárral szültem. Nekem maga a megváltás volt. Borzalmas volt a vajúdás, leírhatatlan fájdalom.

(Engem altattak a császárnál) Mikor már észnél voltam,( úgy kb 1,5 óra telt el az alatatás óta,) akkor én könnyebbséget éreztem. Ha feküdtem, nem éreztem fájdalmat. Viszont nagyon fájt a felülés, felállas, de nekem ez elviselhetőbb mint a vajúdás. Szülés után 12 órával lehetett felállni és persze senki se segített, de ettől függetlenül egész tűrhetően sétáltunk a szobatársammal. (2 óra különbség volt a 2 császár között) Ki is szedték a séta után a katétert.

Első 2 nap nagyon fájt, de igyekeztem minél többet mozogni és annál jobb volt. Ráadásul vérszegény voltam + sok vért veszítettem, így vért is kaptam, elég sokat, de ennek ellenére is egyedül zuhahyoztam, nem volt gond. Nagyon gyorsan felépültem, pár nap után senki meg nem mondta volna, hogy szültem, ugyan úgy sétáltam mint előtte.

Összességében az eleje nem volt egyszerű, de inkább a császár, mint a vajúdás.

Ami nagyon rossz volt az egészben, hogy 10 napig szúrni kellett otthon magamat, nem birom a tűt... :D

Szerintem nem lehet eldönteni, hogy melyik a jobb. Valaki nehezen épül fel a természetes szülés után és valaki a császár után meg könnyen, és persze fordítva. Mindkettőre vannak pozitív és negatív példák. Nem lllehet előre látni, hogy neked milyen lesz, de kívánom a legjobbakat. :)