Milyen lesz így a szoptatás? Egyszerűen tartok tőle.

Tetszik vagy sem, nyilvan 0ra pontoznak de mindenki mas es mindenki elmondhatja a velemenyet.

En nem ertem mit szeretnek a szoptatasba es az miert olyan jo es csodalatos. Nalam a mell nem evesre van a fejembe hiaba ez a termeszet rendje. Szamomra is elkepzelhetetlen volt hogy egy nekem artatlan, tiszta kisbaba a szajaval bekapja a mellem. Nem tudom miert de nekem ez visszataszito. Tudom nem az de nekem olyan mintha ez valami pedofilia lenne vagy nem is tudom.

Lettek gyerekeim. Valo eletbe nem volt annyira idegen, de egyaltalan nem jott be, nem szerettem meg. Fajt is, macera az egesz. Nekem kin szenvedes volt. Ugyhogy nem sokaig tartott. Nagyon tejem se volt.

Dehat ez nyilvan Isten karomlas😄

Kedves 11-es, lehet véleményed róla természetesen, csak éppen rendkívül ízléstelen a saját negatív véleményeddel elvenni mások kedvét a dologtól. 23 hetesen megfogalmazódott benne egy kérdés, mert gondolkodik, tudja hogy ez kell a babának, de van benne félelem. 10-ből 9 esetben megkapta a választ, neked egyefül muszáj volt az undorodat ideböffenteni.

Azért, mert szerinted gusztustalan, azért ugye megengeded a kérdezőnek, hogy megpróbálja, azt, ami elsőnek MINDENKINEK furcsa és szokatlan. Sőt, sokszor kell hozzá idő és türelem.

Én meg azt mondom, hogy akik itt ocsmányul leszólják az egyes válaszolókat, azok tanuljanak előbb tiszteletet, mielőtt saját gyereket vállalnak, mert attól, hogy valakinek más a véleménye, még nem kell beteggé nyilvánítani - bár mindenki magából indul ki....

Áldás, békesség!

Kedves Kérdező!

Én a saját tapasztalatom tudom leírni. Van egy két hónapos gyönyörű kislányom, akit szoptatok. A szülés utáni 3. napon indult be a tejem. Akkor viszont rengeteg volt, így begyulladtak a melleim. Elkezdtem lefejni, de az egyik mellemen ez így se segitett. Ekkor elkezdtem stresszelni, amitől elkezdett apadni a tejem, és így lement a gyulladás. Amikor már nem fájt a mellem (ez úgy a második héten volt), akkor újra beindult a tejem. Kórházi mellszîvót is béreltem, hogy nehogy mégegyszer begyulladjon. A lefejt tejet anyatejes zacskóban lefagyasztottam. Majd amikor lett még egy ilyen hullám, hogy kevés volt és nem tudtam megszoptatni a babám, akkor vettem elő a lefagyasztott tejet, és cumisüvegből etettem. Nekem ilyen hullámzó a tej mennyisége. Nem gyakran, de van hogy nincs. Plusz adagot már nem tudok lefejni, mert így a második hónapra rá állt a mennyiség a babám igényére, de annyi plusz nincs, hogy eltudjam rakni. Amikor kevesebb a tejem akkor tápszerrel egészítem ki ( a tápszer nem az ördög találmánya, főleg ha egy éhes kisbabáról van szó). Csak azt tudom mondani, hogy a szülés után majd meglátod, hogy milyen lesz. Volt olyan, hogy sírtam, hogy én nem szoptatok többet (mind ezt szoptatás közben). De én szerettem volna, de így is van hogy tápszerrel etettem: Rengeteg módja van annak, hogy hogyan tudod etetni a kisbabád. Találd meg azt amineked és neki is a legjobb. (És hidd el egy baba érzi ha feszült vagy) Remélem ez segít valamennyit.

És az hogy most mit érzel, az nem azt jelenti, hogy szülés után is így fogsz érezni, de semmikép se ostorozd magad. Élvezd ki a terhességet, majd ha oda jutsz akkor kezdj el ezen gondolkodni.

Nézd kérdező, nekünk is volt egy csomó elképzelésünk szülés előtt a férjemmel, voltak alapvető dolgok, amiket gondoltunk és rádöbbentünk, hogy mennyire más egy baba, mikor már megszületett. Egy csomó mindent átértékeltünk és pont nem úgy csináltuk, ahogy elképzeltük, vagy nem azokat a dolgokat éreztük, gondolkodtunk róla, még mielőtt nem született meg a kisfiunk. Úgyhogy szerintem kár ezen kattognod még most.

Én meg egészen addig csak, amíg nem lett meg a kisfiunk, abszolút szexuális összefüggésben tudtam a melleimre gondolni, függetlenül attól, hogy nyilván tudtam, hogy valójában mi célt szolgál, plusz azóta, hogy voltam terhes, még szülést követően jó pár évvel is iszonyatosan érzékenyek maradtak a melleim, szóval gondolhatod milyen volt szoptatni. De szoptattam és abszolút el tudtam vonatkoztatni mindentől és a szoptatásra koncentrálni. :)