Elítélendő szerintetek, ha egy anya azért nem akarja szoptatni a babáját, mert félti a mellét?

Én is a tápszer ellen voksolok, mint mindenki.

Csak nem értem. Fotómodell vagy, vagy pedig a pasid vett rá erre a hülyeségre? Mellesleg plasztikázni szoptatás után is tudnál, ha szüksége van erre az önbizalmadnak.

Egyértelműen IGEN! Igen! Igen!

NAgyon elítélem és nem is tartom anyának, akkor minek szült gyereket?

PErsze fontos a szépség, de egy ANYÁNAK nem lehet fontosabb mint a gyermeke!

elítélendő.

de attól még lehet jó anyuka minden más téren:)

Jaja, minden héten van egy ilyen kérdés. :) De nem baj, sok érdekeset jelez ez számunkra. Ha pszichológus, szociológus vagy kultúrantropológus lennék, élvezettel vetném magam a témába, sok érdekes összefüggést lehetne találni!

Szerintem két szinten lehet beszélni a kérdésről: biológiailag és etikailag. (És előrebocsátom, én is negatív választ adnék mindkét szempontból.)

Biológiailag nyilván nem normális, ha valaki nem szoptat, mert a szervezetünk "így lett kitalálva". A Természet (ami véleményem szerint mindig a Tökéletesre törekszik) úgy alkotta meg az embert, hogy emlős állat legyen. Aki tehát ezt nem veszi figyelembe, az a saját genetikai kódja ellenében dönt. (És ide jön most minden olyan érv, ami az anyatejet és a szoptatást támogatja, mint az anya és utódja életbenmaradásának és egészségének biztosítója. Ezeket mind tudjuk.) Szóval ezeket a tudományos tényeket, összefüggéseket nem nagyon van értelme megkérdőjelezni, mert ezek kvázi axiómák.

A másik, az etikai oldal már sokkal izgalmasabb, szerintem itt van a kutya elásva. Mert az etika nem egy kézzelfogható tudomány, hanem "elvont" erkölcsi szabályok gyűjteménye - amiket mi magunk szabunk meg, állítunk össze. Ennélfogva viszont időnként változnak is.

Ugyanígy van ez a szoptatással is. A történelem folyamán nem egy olyan időszak volt, amikor "nem volt divat" szoptatni, hanem pont az volt az elfogadott/követendő, ha valaki a saját tökéletességét féltette jobban, semmint ilyen módon is gondozza az utódját. Milyen érdekes, hogy manapság megint ez a szempont került előtérbe.. Vagyis annyira nem is érdekes, hanem inkább "természetes" (hű de fura ezt a szót használni itt!:), merthogy a demokrácia vagy még inkább a liberalizmus korát éljük. Azaz, ma már mindenki azt gondol, amit akar, úgy dönt, ahogy akar. És ez egyrészt nagyon jó, mert végre "szabadok" vagyunk, a saját belátásunk szerint cselekedhetünk - másrészt nagyon rossz is, mert sorra tűnnek el azok a kapaszkodók, szabályok, amik eddig az életünket irányították, amik átsegítettek minket a nehézségeken. Persze nem minden régi érték megőrzendő, de azért az sem jó, ha mindenen gondolkodás nélkül átlépünk (lásd vallás/hit, hagyományok, Természet-esség stb.). Szóval nem könnyű egy földi halandónak eldönteni, hogy mikor és miben dobja fel a Régit és kövesse az Újat. Én azt szoktam mondani, hogy a liberalizmus kora nem a Döntés Szabadságát hozta el, hanem a Dilemmázás Szabadságát. :)

Én (hogy segítsek magamnak a jobb irányt megtalálni) ilyenkor mindig arra gondolok, hogy mi az, ami kiállja az idők próbáját: mert az, ami hosszú évszázadokon vagy évezredeken keresztül fennmarad, valószínűleg "tud valamit". Nem biztos, hogy ez a Tökéletes, de hogy Jó/Jobb, az valószínű. Hosszabb idő alatt ugyanis több esély van rá, hogy kiderüljön, ha valami hiányos vagy selejtes, és az előbb-utóbb minden bizonnyal el is fog tűnni. (Hogy kerek legyen a történetem, lásd Darwin evolúcióját, mint biológiai bizonyítékot.:)

Szumszum, szerintem azért merül fel újabban egyre gyakrabban ez a kérdés (a hasonszőrűekkel együtt), mert egyre többen érzik meghasonlottan magukat. Általánosságban tudják, hogy mi (lenne) a biológiai szabályszerűség, de a mai "modern" kor szabadságígérete azzal a hamis lehetősséggel kecsegeteti őket, hogy az ilyen "korlátokat" nyugodtan fel lehet rúgni, mert ma már mindenkinek megvan a saját igazsága. Magyarul, elméletileg szoptatnom kellene, mert az a normális a testem, a lelkem és az elmém szempontjából is, de nem akarom/tudom megtenni, mert túlfertőzött a mai kor énközpontú felfogása.

Hát, én nem ítélem el, aki ilyen vagy bármilyen más megfontolásból nem akar szoptatni - de az biztos, hogy nem értek vele egyet a fenti gondolatmenet miatt.

A hasa is lehet lógni fog, felszed 20-30 kilót, ez mind benn van a pakliban terhesség és szülés után, úgyhogy a "szoptatás- lógni fog a mellem" csak a hab tortán. Szóval akit ilyen gondolatok gyötörnek, inkább

ne szüljön:-((

Lehet ironizálni meg sértegetni, de attól még a többség így (helyesen) gondolja.

Ezek a szurkálgatások csak azt bizonyítják, hogy a "másik oldalnak" nincsenek valódi érvei a saját igaza mellett. El lehet kenni a témát mindenféle mellébeszéléssel, de attól még a tények tények maradnak. Szerencse, hogy azért a nagy többség ezt így látja.

Én nem tartom magam tökéletes anyának, de ha van, aki így gondolja, annak én csak örülni tudok. :D