Hogyan segítsek úgy, hogy ne vegyék okoskodásnak, "beledumálásnak"?

Valószínűleg ő maga fog érdeklődni a te tapasztalataidról, szerintem ezen előre nem kell aggódnod. Ha mégsem, akkor inkább hagyd. De valószínűleg a maga természetességében elő fog kerülni a téma beszélgetés közben, és akkor valószínűleg el tudod majd mondani a saját tapasztalataidat úgy, hogy az ne legyen tolakodó, csak egy párbeszéd természetes része.

Arra persze vigyázz, hogy nehogy ítélkezőnek tűnj, kerüld a tápszer "ekézését", inkább arra koncentrálj, hogy a szoptatás hogyan menne jobban :)

Ahogy az első írja. :)

Amúgy egyáltalán nem biztos, hogy mindenki utánanéz ám. A szobatársam a kórházban belázasodott, mert begyulladt a melle. Mindenkire haragudott a nővérkéktől kezdve az orvosokig, hogy ez lett vele, de közben én láttam, mi az oka: sorra fogadta a látogatókat, alig tette mellre a kicsit, inkább beadta tápszerre a csecsemősökhöz. Pedig közben mondta, mennyire szeretne szoptatni, csak nem megy neki... Szóval sajnos egyáltalán nem alapvető, hogy mindenki tudja, mit kell tennie.

Sőt, még a szülők tanácsai sem mérvadóak, annyira máshogy tanulták ők régen, szépen elapadt anyámnak is, anyósomnak is a teje a 4. hónap körül az akkori tuti módszerekkel, közben meg engem riogattak, mennyi mindent rosszul csinálok, nem lesz majd tejem.

Szerintem, ha szóba kerül, elmondhatod, hogy neked is voltak nehézségeid, és szívesen elmondod, ha érdekli, de nem szeretnél tolakodni vagy beleavatkozni az életükbe, így csak akkor mesélnél a tapasztalataidról, ha ő szeretné. Hidd el, őszintének lenni a legjobb. :) Lehet, hogy megköszöni, és mondja, hogy neki jó ez így, de lehet, hogy megörül, hogy van kivel megbeszélnie, nem tudhatod előre. :)

Én értem, hogy segíteni szeretnél és a joszandek vezérel, ezért nyugodtan felajánlhatod a segítséged, ha szeretné, akkor elfogadja, és kérdez. Lehet, hogy tényleg örülni fog neki. Abban semmi tolakodó, beledumálás nincs, ha elmondod, hogy nálatok is voltak gondok stb és ott vagy, ha kérdése lenne. Ezzel abszolút semmi gond nincs. Ha azt mondja, hogy köszöni nem, akkor úgysem feszegeted tovább a témát, mert látszik a kérdésedből és abból, hogy ezen gondolkodsz, hogy nem fogod öt traktálni. Ha meg lesz kérdése, segítséget kér, akkor segítesz. Ebben tényleg nincs semmi rossz. Amire még figyelj, hogyha elmondasz egy jótanácsot és nem úgy csinálja, akkor se firtasd, piszkáld érte. Én pl csak fekve tudtam szoptatni, mert ugyan ülni tudtam, a gátmetszésem szuperül gyógyult, sajnos a csiklómnál sérült egy ideg, ezért két hónapig ülve nem tudtam tartani a.fiunk, mégis mindenki azzal jött, hogy szoptassak ülve. Én viszont nem akartam elmondani, hogy miért nem megy úgy, ezért inkább elengedtem a fülem mellett. Száz szónak is egy a vége, ajánljd fel a segítséged, és ha kéri is a sógornő, akkor segíts.

4-es voltam