Valakinek van hasonló története? (szülés, szoptatási nehézségek, végelláthatatlan fejés, szoptatás. )

Ne hibáztasd magad, Kérdező! Én úgy olvasom, hogy mindent megtettél, amire képes voltál és amire lehetőséged volt, erre pedig inkább büszke legyél. :)

Az, hogy a babád még mindig anyatejet kap, pláne, ha ennyi idő- és energia-ráfordítás árán, szerintem is nagyon szép teljesítmény. Tudod, vannak, akiknek könnyebben megy, míg másoknak jobban meg kell szenvedni a "sikerért"... de gondolj arra, hogy talán pont ezért kell nagyon megbecsülni minden csepp tejet és saját magadat is, mert mindenképp megdolgoztál érte. Én magam szoptatok, de amikor ilyen történeteket olvasok, mindig elismerően szoktam bólintani, mert hatalmas harcot vívnak a hozzád hasonló anyukák - és öröm olvasni, amikor megjön az eredménye is. :)

Ugyanakkor, szerintem is érdemes lenne megfontolnod, hogy egy picit több időt szakíts magadra és a testi-lelki feltöltődésedre. Ennyi idősen a szervezeted már valószínűleg szépen ráállt a rendszeres tejtermelésre-fejésre, vagyis szerintem ne aggódj amiatt, hogy ha kicsit kitolódik egy-egy fejés, akkor bukik az egész rendszer. Persze a saját tested működését te ismered a legjobban, de ha gondolod és látsz rá esélyt, megpróbálhatod kicsit széthúzni a fejéseket. Eleinte lehet, hogy alkalmanként jobban meg kell dolgoznod ugyanazért a tejmennyiségért, de ha kitartó vagy, a szervezeted gyorsan alkalmazkodhat az újfajta rendhez. (Ahogy ez a szoptatás alatt is működik.) Olvastam itt már olyan anyukáról, aki csak reggel és este fejt, de akkor le tudta fejni a teljes napi mennyiséget és az egész napja a babájáról (meg a többi fontos dologról) szólhatott. Kell egy kis átállási idő, de ha kitartó és türelmes vagy (márpedig az eddigiek alapján én ezt látom:), akkor simán nyerhetsz így magadnak egy kis szabadidőt.

Ezen túl pedig bátran csípj le magadnak néha egy kis pihiidőt, amikor nagyon fáradtnak érzed magad. Persze ez akkor a legkönnyebb, ha van segítséged, de ha nincs, hát próbálj keresni valakit, akire néha rábízhatod a picidet. Hidd el, nem olyan pindúr már, hogy non-stop neked kellene felügyelned. (Sőt, addig használd ki ezeket a lehetőségeket, amíg 1 éves kora körül el nem kezd majd szeparációs szorongani, mert akkor megint te leszel számára a világ közepe.. szóval az megint nagyon intenzív időszak lesz a számodra.) Ezeken az alkalmakon csináld azt, amihez kedved van: alvás, relax fürdő, vásárlás, fodrász, kozmi, sport.. bármi, ami feltölt téged. Én ugyan nem teljesen értek egyet azzal, hogy a babának kizárólag egy kiegyensúlyozott anyukára lenne szüksége (kvázi mindegy, milyen áron), de az abszolút igaz, hogy ha te hosszabb távon is feszült, fáradt vagy, azt ő is meg fogja érezni. Türelmetlenebb, lehangoltabb leszel, kevesebb energiád és "eszed" marad a pici számára, amit tényleg érdemes megelőzni, ha lehetséges. Próbáld valahol úgy megtalálni az egyensúlyt, hogy egy kicsivel több figyelmet fordítasz magadra, mert nemcsak a tejedre van szüksége a picidnek, hanem a te szerető, figyelmes gondoskodásodra IS. :)

"Sokkal kevesebb a beteg baba az anyatejesek között"

Ezt rengeteg anyuka tapasztalata cáfolja meg.

És akkor ezek szerint mégis a tápszeres babák az egészségesebbek..?

Nem ilyen egyszerű a helyzet. De rengeteg kutatást végeztek már, amik azt az eredményt hozták ki, hogy az anyatejes babák között bizonyos betegségek előfordulási gyakorisága kisebb, mint a tápszeresek között. Nagyon sok mindent lehetne itt nézni: életkort, családi körülményeket, genetikai hátteret stb. Maga az a szó, hogy 'egészséges' vagy éppen 'beteg' gyerek, is mindenkinek mást jelent. És végül, nem mindig az a jó, ha egy gyerek soha semmilyen bajon nem esik át, vagy az sem mindig rossz, ha időnként mégis megbetegszik.

Szóval azért, mert xy-nak ilyen vagy olyan egyéni élményei vannak, szerintem még nem lehet ilyen nagyívű következtetéseket levonni.