Manapság több anyának van baj a szoptatással, mint régen? Hogyan lehet serkenteni a tejelválasztást tényleg hatékonyan?

A kérdés, hogy mennyire régről beszélünk? Anyáink, nagyanyáink valóban nem nagyon szoptattak fél évnél tovább, anyukám csúcstartó volt a környezetében a maga 7 hónapjával, sőt a dédanyám egyáltalán nem tudott szoptatni, nagymamámék az első perctől tehéntejet kaptak. De annál régebben azért szoptattak a parasztasszonyok tudtommal, és gyakran évekig.

Az biztos, hogy a modern életstílus, cumi, cumisüveg, időre szoptatás, éjjeliről való korai leszoktatás nem tesz jót a tejtermelésnek. De azért manapság jóval többen szoptatnak, mint pár évtizede. A kisfiam 13 hónapig szopott, a kislányom 10 hónapos, még sokat szopizik, az idősebb rokonok nem győznek álmélkodni. :)

Az 5-ösnek annyiban igaza van, hogy tényleg túlagyaljuk, szoptatással jön a tej. De nyilván ez nem igaz mindenkire, és remélem kevés olyan anya van, aki nem nyúl tápszerhez, mikor éhes a gyerek... Ugyanis van ilyen, hogy tényleg éhes szegény:)

Egyébként régen is ez volt, vagy volt tej, vagy nem, és ezen nem stresszelték halálra magyukat, mint most. Ma már társadalmi elvárás, hogy szoptasson az ember.

Miért is nem hasznos az a válaszom, hogy a férjem miatti örökös bánat miatt apad a tejem???

Enélkül is tudtam, hogy a stressz csökkenti a tejmennyiséget, sajnos most tapasztalom is.

Kedves Kérdező, ha nem tudsz pihenni, pihenj a babáddal:). Dőljetek le, szoptasd fekve, talán mindketten el is szundítotok:). Vay vedd magadra kendőben, végezd el a házimunkát vele "együtt" és aludj amikor alszik:).

Mért, miből érzed úgy, hogy serkentened kell a tejtermelést?

Mennyi idős a babád?

Ahogy előttem is írták, röviden a kielégítő tejtermelés alapjai:

igény szerinti szoptatás, megfelelő táplálkozás, folyadékfogyasztás, pihenés, minél kevesebb stressz, és bátor segítségkérés szakembertől(szoptatási tanácsadó, szoptatási ambulancia...) ha szükséges:)

A "régen"ről: anyáink, nagyanyáink valóban nem szoptattak sokáig, mert a munkarend, a rendszer ezt nem tette lehetővé. A három óránkénti szoptatási szünet(már ahol ez lehetséges volt) pedig egyenes út a mennyiség csökkenéséhez, a tej elapadásához. Mégrégebben, az asszonyok tömeges munkába állása előtt, pedig a legtöbb helyen természetes volt, hogy egy szobában, egy ágyban alszanak például, viszik mindenhova a babát, így adott volt, hogy a legkönnyebben elérhető, abszolúte mobilis táplálékot adják a babának/kisgyereknek. Még "mondókák, versek is maradtak fenn, ezt csak az érdekesség kedvéért írom le, mert Nekem tetszik :)

"Itt a csecsem, szopjál szépen,

Neked adom lelki mézem..." székely versike, altató részlete:).

Ezen kívül őket nem nyomta a társadalmi elvárás(ma pedig alapcikk a cumisüveg, a cumi, a tápszer és ember legyen a talpán, aki nem szerzi be ezeket és nyúl hozzájuk, még akkor is ha a szoptatási gyakorlat megváltoztatásával rendeződni tudna a helyzet), hiszen természetes volt a szoptatás, nem is nagyon volt alternatíva, persze a kecske- és tehéntejet kivéve, és itt arról sem szabad elfelejtkeznünk, hogy pl. az allergiára hajlamosító tényezők sokkal kevésbé voltak jelen az emberek életében, így még ezeknek (korai) adásával is sokkal- sokkal kevesebb allergia alakult ki(ami ugye változott az iparosodással, adalékanyagok megjelenésével, környezeti ártalmak növekedésével).

NAmeg bevett szokás volt szoptatós dajkát hívni, nem volt undi' vagy fujj, ami miatt ma kevesen árnak utána női tej lehetőségének, illetve manapság nehezített pálya a vizsgálatok, finanszírozás miatt(természetesen nem gondolom, hogy nem szükséges a vizsgálat, sőt, pusztán arra gondolok, hogy sok leadó/ fogadó anyuka a rettenetes hosszas és nehézkes utánajárás miatt nem ad(hat) a babáának női tejet).

Én úgy látom, hogy az anyukák szemléletmódja, hozzáállása a legfontosabb, mert ez dönti el, hogy végül mit (nem) tesznek, mit (nem) próbálnak ki stb. Amíg egy anyuka nem ismeri és érti meg, hogyan működik a kisbaba, a tejtermelés és maga az egész szoptatás (mi a célja, természete, működése), addig nagyon nehéz "igazi" sikereket elérni (pl. a kizárólagos vagy hosszútávú szoptatást).

De, szerencsére egyre többen érzik, hogy a régi tanácsokkal, módszerekkel valami nagyon nincs rendben, ezért próbálkoznak egyre jobban nyitni a természetesség, a "könnyed" szoptatás felé. Csakhát ez hosszadalmas folyamat, elsősorban a megszokás, az előzetes elképzelések miatt. Nem ebben a szoptatási és babagondozási szemléletben nőttük fel mi magunk sem, így kvázi újra kell tanulnunk ezt az egészet; ezért olyan nehéz.

Persze vannak olyan anyukák is, akik nem akarják ennyire túlgondolni a dolgokat, hanem képesek rögtön csípőből jól szoptatni, lazán, egyszerűen; de szerintem ők a kisebbség. Mi már emancipált anyukák vagyunk, szeretünk mindent tudni és megmagyarázni. :)

én sem tudok pihenni, viszont a sok folyadék tényleg beválik. Ha figyelek rá, hogy nagyon sokat igyak, másnapra érezhetően több a tejem, ha meg keveset iszok, másnap kevesebb. Az evésre is jó lenne figyelni, de sajnos az sokszor kimarad. Egy ismerősöm mondta, hogy addig hízott legjobban a babája, amikor ő szinte csak "szalonnát szalonnával" evett. :)

Ha nem tudod letenni a babát, én is javaslom a fekve szoptatást, és a babakocsiban ringatást (néha rángatást :) ), sok evést, és sok ivást.

Bár nem vagyok szakértő, szerintem az nagyon ritka, hogy valakinek egyáltalán ne induljon be a teje. Ennek vagy szervi oka szokott lenni, vagy a környezetemben egy-két programcsászáros anyukánál fordult elő, ilyen meg ugye régen nem volt.

Hogy aztán elég-e, az egy más kérdés. Biztos vannak, régen is voltak olyanok, akik ha vért izzadnak, sem tudnak eleget termelni, de itt jönnek megint a képbe a sikert akadályozó "eszközök", mint cumi, cumisüveg, óra (hogy az időtartamot és a két szoptatás közti időt beszabályozzuk). Ezek régen nem voltak.