Kezdőoldal » Gyerekvállalás, nevelés » Szoptatás » Mik a legkritikusabb pontjai...

XStefix kérdése:

Mik a legkritikusabb pontjai a hosszú távú szoptatásnak?

Figyelt kérdés

Cikket írok a témáról és ötleteket gyűjtök, hogy mi mindenre kell majd kitérnem. Már jópárat felírtam, de hátha valami kimaradt...

Kérlek titeket, hogy ennek fényében írjatok és fogalmazzatok; NEM SZERETNÉK semmiképp vitát szítani! Csakis objektív kritikákat kérnék.


2011. nov. 9. 19:51
1 2 3 4
 11/31 anonim ***** válasza:
100%

sziasztok!

A 4. válaszolóval teljes mértékben egyet értek, akár én is írhattam volna! Azzal egészíteném ki, h én mindenképpen ki akartam kerülni a tápszert, és ezért, még terhesség alatt elhatároztam, ha törik, ha szakad én 1 évig szoptatni fogok! Szerencsére így is lett! Továbbá én is úgy tudom, h egy egészséges lelkű gyermek 1 és másfél éves kora leválasztja saját magát, mert utána már egyszerűen nincs szűksége erre a kötelékre! Lehet utána is bújcsizni, ölelkezni stb., ennek elégnek kell lennie! De hangsúlyozom ez PRIVÁT vélemény, nem akarok ezzel senkit megbántani vagy megsérteni, pláne vitát szítani! Én azzal még megspékelném a dolgot, h igen, fontos a szoptatás, de bármi áron ragaszkodni kell hozzá? Akinek már volt tejcsatorna elzáródás vagy mellgyulladása az tudja, h miről beszélek. Nekem szerencsére jó pár hónapig semmi gondom nem volt, ment minden egyszerűen, aztán jöttek a gondok! Többet szopizott a gyerkőc, (csak 6 hónaposan kezdetem a hozzátáplálást) és rendszertelenül, mert igény szerint szoptattam! Voltak kis eldugulások, és 2-3 napig tartó elviselhetetlen fájdalmak, amikor a kezem sem bírtam megemelni, nemhogy a gyereket gondozni! Semmi segítség, nagyszülők vidéken, apuka egész nap dolgozik! Volt hogy szabadnapot kért, volt, h kínlódtam (szó szerint) egész nap! Mert ugye ilyenkor javasolják a pihenést, semmi emelés, nyújtózás, gyakori szoptatás! Csakhogy egy pár hónapos gyereknél ezt még meglehet csinálni, h odaveszed magad mellé, és pihiztek az ágyba egész nap, de egy 9-10 hónapossal már nem ez a helyzet! Eltelt az egy év, volt tejem bőven, ebből is adódtak a gondok! Akkor beszéltem a dokival, h ez így nem megy! Az ő javaslatára kialakítottunk egy fix szopirendet, aztán szépen elkezdtük csökkenteni a szopik számát! Szerencsére ez egybevágott az eredeti elképzelésemmel, h legkésőbb másfél éves korára leválasztom!

2011. nov. 10. 14:04
Hasznos számodra ez a válasz?
 12/31 anonim ***** válasza:

Igen, a "legkritikusabb" szó jelentését kellene tisztázni...


Ha a "leginkább kritizált" dologra vagy kiváncsi a hosszú szoptatással kapcsolatosan: szerintem az anya-gyerek kapcsolat is úgy fejlődik, mint maga a gyerek (és persze az anyuka, mint szülő): vannak különböző fokozatai. A szoros testi kontaktust lassan felváltják a kötődés más módozatai: dalok, mondókák anyuka részéről,kölcsönös tekintetkontaktus, egymás megismerése egyre összetettebb módon, empátia, stb. Szerintem a hosszú szoptatás konzerválja a kötődést egy szinten. A "belőlem eszik, tehát függ tőlem" alapállást meg kell haladni, amikor a gyerek járni kezd, és képes fizikailag is eltávolodni az anyukától. Nem hiába propagálják az egy éves korig tartó szoptatást (is)!

Az anyukának is egyre összetettebb szerepet kell betölteni a kicsi, a család és a tágabb környezet életében. A túl hoszú szoptatással köti magát. Nélkülözhetetlennek akarja érezni magát. A hátteret érdemes lenne kibogozni: párkapcsolat jól működik még? Van visszaút a társadalomba (munkahely pl.)? A család mást is lát benne, mint a nőt, aki az utódot szülte? Külsőleg mennyire változott meg az anyuka, vonzónak érzi magát, mint nő?

Millió kérdés.

Ellene vagyok a túl hosszú szoptatásnak, főleg ezekért. Viszont a 6 hónapig tartó kizárólagos szoptatást, plusz fél-egy évet nagyon fontosnak tartok a baba szempontjából, én is erre törekszem. 7 hónapos ikreket szoptatok, és kb. egy éves korukig tervezem.

Remélem, a kérdésre válaszoltam.

2011. nov. 10. 14:07
Hasznos számodra ez a válasz?
 13/31 anonim ***** válasza:
Lehet, hogy a kérdést nem tetted fel jól, de szerintem a hosszútávú szoptatást kritikus pontjait az tudja, aki csinálta és nem aki ellenzi. ..., mert gondolom aki ellenzi az nem csinálta soha, de akkor meg miből tudná, hogy mik a kritikus pontok.
2011. nov. 10. 14:16
Hasznos számodra ez a válasz?
 14/31 anonim ***** válasza:

Egyrészt nem akarom azt elérni, hogy a gyerekem levetkőztessen és mondja, hogy cici. Másrészt szerintem a szoptatás nem az a dolog, amire egy gyereknek emlékeznie kell, márpedig egy 2-3 éves gyereknek már megmaradhatnak az emlékei. Harmadrészt nagyon szeretnénk kistesót, emiatt 1 éves korában el fogom választani a törpét. (szoptatás alatt tuti nem leszek terhes, az első baba is clostilbeyttel sikerült)

Ezek közül a kistesós érv nálam a döntő. Lehet, hogy a második babát már fogom akarni akár 1,5-2 éves koráig is szoptatni. Tovább biztos nem, egy 3 éves már olyan nagy, beszél.

Sok sikert a cikkhez!:)

2011. nov. 10. 20:43
Hasznos számodra ez a válasz?
 15/31 A kérdező kommentje:

Nem gondoltam, hogy nem fogjátok érteni a kérdést, mivel hetente vannak viták ezügyben... De akkor bocsánat, még jobban árnyalnám: Azokat a dolgokat szeretném olvasni, amik miatt egyes anyukák ellenzik a hosszú távú szoptatást. Mindenféle vélemény, meglátás, tapasztalat és kritika érdekel, ami miatt úgy vélitek, ez már nem normális, nem helyes. Remélem, így már érthető. (És ilyen értelemben mindkét "kritikus" szóértelmezést vehetitek.)

És ha már az is felmerült: hosszú táv alatt 1-1,5 évnél tovább tartó szoptatást értek. (Bár igaz, mindenkinek más a hosszú, de a nagy átlagot tekintve ezt lehet annak nevezni.)


A cikk pedig arról fog szólni, hogy hogyan is néz ki a valóság; hogy a gyakorló szoptatók hogyan vélekednek ezekről a (tév)hitekről, és leginkább, hogy hogyan lehet az esetleges félrecsúszásokat elkerülni. (Szóval tanácsokat is ad, azoknak, akik szimpatizálnak ezzel, de valamiért talán félnek is tőle.) Nem okoskodásnak szánom majd a dolgot (a saját szoptatós-kötődős klubunk blogjába írom), csak az elmúlt 2 év alatt már annyiszor feljött ez a téma és annyi (bocsánat érte, de) helyenként butaságot olvastam róla, hogy szeretnék végre egy összefoglaló esszét írni, hogy kicsit árnyaljam a képet. Én azt látom, hogy egyesek úgy ítélik meg a témát, hogy csak a felszín alapján alkotnak véleményt, és így esetleg lemaradnak sok fontos, valós információról is.. De semmiképp nem meggyőzésnek szánom a cikket, sokkal inkább gondolatébresztőnek. Akire hat majd, arra hat, akire nem, nem. Ha elkészül, szívesen belinkelem.

2011. nov. 11. 11:34
 16/31 anonim ***** válasza:

szia!

Én is nagyon szívesen elolvasnám! Ha elkészült légyszi akkor linkeld!

Sok sikert hozzá! :)

2011. nov. 11. 12:37
Hasznos számodra ez a válasz?
 17/31 anonim ***** válasza:

Kissé félve írok, vagyis nem vagyok meggyőződve, hogy lesz értelme, de mivel ígértem, megteszem.


Először indokolnám az első mondatom: Ebből a kommentből az derül ki számomra, hogy bármit írhatunk, végül úgyis az lesz a konklúzió, hogy semmiben sem volt igazunk. Ezt abból gondolom, hogy még annyit sem vagy képes beismerni, hogy te tetted fel hülyén a kérdést már bocsánat. Erre miért nem lehet azt mondani, hogy "tényleg, bocs, rosszul fogalmaztam". Helyette inkább az a válasz, hogy "nem gondoltam, hogy nem fogjátok érteni" Apróságnak, meg kukacoskodásnak tűnik, de rávilágít arra, hogy milyen vitapartner vagy, vagyis, hogy mennyire nem vagy az.


A lényegre térve:

12. válaszoló nagyon intelligensen leírta amit gondol, osztom is a véleményét. (De a többi válaszból is ki lehet ragadni lényeges dolgokat.)

Annyira a gondolataimat fogalmazta meg (csak még jobban ahogy én tettem volna :)), hogy nem is tudom, kell-e valamivel kiegészíteni.


Talán amivel ki tudnám: Az élet szinte minden területére igaz, az, hogy a mértékletesség az ideális. Nem véletlen az "arany középút" kifejezés. Konkrét számokat nehéz írni, mégis valahol meg kell húzni a határt, nálam ez a másfél-két évet jelenti.

Számomra azon túl nem kifejezetten káros, hanem inkább csak felesleges a szoptatás. Felesleges részét nem ragoznám tovább, mert azt előttem összefoglalták.


Negatív hatás, amit eddig nem írtak:

Egy idő után a cicizés is szokássá válik. Egy szokást pedig legtöbbször úgy tudunk elhagyni, hogy felváltja egy másik szokás. Ez nem csak a cicizésre igaz, hanem a cumi/ujjszopásra is, hogy ha nagy nehezen abbahagyja a gyerek, akinél ez nagyon elhúzódott, akkor felváltja pl. a körömrágás. Az meg akár egész tinédzserkorban, sőt akár felnőttkorban is kitarthat. Meg vagyok győződve róla, hogy van összefüggés, persze bizonyítani nyilván nem tudom.

Másik: amikor a hosszú szoptatás összekapcsolódik egy késői hozzátáplálással. Nem ugyanaz a két mozgás, a rágáskor és a cumizáskor. Tehát ha nem kap időben és elég szilárd ételt a baba, akkor a rágás kimarad, ez beszéd problémákhoz vezethet, nem úgy fejlődik az állkapcsa. (ha a szoptatás mellet van elég szilárd étel is, akkor ez nem áll fönt. csak azért írtam, mert egyre inkább szeretik kihúzni a hozzátáplálás elkezdését, így talán rávilágítottam, hogy azt se szerencsés akármeddig)


Ez a két dolog jutott eszembe, jó hosszú lett. Olyan xStefix-es :)


Egyet tanácsolnék: próbáld az összes választ olyan szemmel olvasni, hogy mik bennük a jó gondolatok és ne olyannal, hogy hol tudnál rájuk cáfolni.

2011. nov. 11. 15:42
Hasznos számodra ez a válasz?
 18/31 A kérdező kommentje:

Köszönöm a válaszod, bár a nem konkrét részével nem értek egyet.

A cikknek nem az a lényege és célja, még burkoltan sem, hogy hülyének állítsam be azokat, akik ellenzik a hosszú távú szoptatást, hanem hogy egy összefoglaló, részletezett reagálás készüljön a tőletek begyűjtött indokokra, amit egy személyesen is érintett anyuka ír a témáról. (Persze lehet, hogy már létezik ilyen, de szeretnék én is írni egyet, mert szükségét érzem és talán tudok újat mondani.) Tudod, néha én is előítéletes vagyok, bár kerülni próbálom - és a te feltételezésedből is ez jön most le.

Ha majd egyszer esetleg elolvasnád, amit írok, talán meglátnád, hogy sok olyan rész van benne, ami igazat ad a ti elképzeléseiteknek is - de ahol szükséges és indokolt, ott tovább finomítja a képet, mert azért pár dolog, amit felhoztok, nem egészen úgy van (legalábbis nem mindig és nem is törvényszerűen). És főleg, ahogy korábban is jeleztem, segíteni próbálok abban, hogy az ezt választó anyukák hogyan kerülhetik el a tipikusnak gondolt "csapdákat". Hogy azok is belelássanak ezekbe a dolgokba, mélyebben, akik eddig csak az elképzeléseikre vagy mások látványos és ijesztő sztorijaira hagyatkoztak, amikor eldöntötték a nem-et. Ha te mindezt kvázi a szavaitok kiforgatásának vagy célzott "támadásnak" érzed (ahogy nekem tűnik), ám legyen, de a szándékom továbbra sem ez. Talán ez is számít.

Bocsánatot pedig írtam feljebb, bár még mindig nem értem, miért kellett: ahogy jeleztem, mindkét értelemben lehet olvasni a kritikus szót - és ezt szándékosan fogalmaztam így. Nemcsak regényeket szeretek írni, de minden szót külön meg szoktam rágni, mielőtt olyan formában adom tovább, ami nem száll el. Szóval nem véletlen a szóhasználat. (És ebben az esetben még az is mindegy, hogyan használod, mert az eredménye ugyanaz: azok a dolgok, amik nehézzé teszik a szoptatást ill. azok, amik miatt kritizálni szokták az anyukákat. Nagyban fedi egymást a két témakör.) És tényleg meglepődtem, hogy nem volt világos, mire gondolok, hiszen nemrég is ment itt vita erről a témáról. De majd legközelebb akkor még jobban figyelek erre.

Azt meg, hogy nem vagyok jó vitapartner, egyéni véleményednek veszem. ;)

2011. nov. 11. 16:47
 19/31 alaszka ***** válasza:
Én is sokat írtam már szopis kérdésben. Első gyermekemet 19 hós korában választottam el, ő még akarta volna, nekem már inkább nyűg volt, és húztam húzta, de végül amiatt hogy kétévesen bölcsibe ment muszáj volt még időben elválasztanom. Sokat gondolkodtam azóta hogy nem kellett volna-e egy picit hamarabb leszoktatni, mert ma már 4 éves, de a ragaszkodása hozzám olyan mértékű, ami 4 évesen nem biztos hogy egészséges, sokkal többet kell vele lelkizni, összebújni, mint ezt az átlag 4 évesek igényelni szokták. Tehát nálunk nem az van, amit mondanak, hogy sokáig szopizott, akkor kiegyensúlyozott lesz az anya-gyerek kapcsolat, hanem épp az ellenkezője van, sokszor nem bízik bennem, fél hogy otthagyom valahol, stb. Ez persze nem biztos hogy emiatt van, a 2. babám most 5 hónapos, őt is legalább 1 éves koráig szoptatni szeretném. Van a családban másik eset, nővérem kisfia 3 évesen állt le a szopival teljesen, nem magától, ma 6 éves és még elég gyakran bepisil éjjel, csikorgatja a fogát, és más ilyen szorongós tünetek is vannak. Náluk se jött be az, hogy a sokáig tartó szopizás pozitívan hatott a lelkére. Persze ezeknek más oka is lehet, de én úgy gondolom, max. a másfél éves korig tartó szopi, ami még normális.
2011. nov. 11. 21:47
Hasznos számodra ez a válasz?
 20/31 anonim ***** válasza:

Én szeretném a legjobban most, hogy ne legyen igazam. Bár a mostani válaszból is a legvégén az jön le, hogy mindenben igazad van én meg mindenben tévedek. Soha egyetlen hozzászólásban nem láttam, hogy hajlottál volna arra, hogy más szavát is elfogadd. Hidd el, azt is kell néha. Átmenetileg egy csata elvesztésének tűnik, de hosszú távon az ember saját maga profitál belőle. Nagyon jó jellemformáló.


Egyre kíváncsibban várom a cikket! (olyan rég írsz, olvasol a témában, ne csak ebből a a kérdésből meríts, annyi régi hozzászólás van még)

2011. nov. 12. 08:47
Hasznos számodra ez a válasz?
1 2 3 4

Kapcsolódó kérdések:




Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu

A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!