Szerettek szoptatni?

Én szeretek szoptatni, olyan aranyos közbe a kislányom.:) És jó érzés szerintem!

6 hónapos lesz már 1 hét múlva és elgondolkodtam hogy milyen rossz lesz ha már nem fogja igényelni a szopit.:(

Nagyon szeretem, ha szopizik a pici fiam. Biztos van, akinek kellemetlen (harap a babuci, nyűglődik, stb...) és azért van, aki nem szereti. Meg gondolom, van aki úgy gondolja, hogy csúnya lesz tőle a melle.

A szopinak megvan ám az egészséges oldalán túl, ami a háttérben is egy nagyon jó érzetet ad: szeretem a kicsit, mert a fiam, mindent megadok neki, de az apja, a nagyszülei ugyanazt megadják, megadnák. Ez az, amit csak tőlem tud kapni és a világon nincs jobb érzés, mikor az ember lánya este 9-kor már nyúzott rongynak érzi magát az egész napi hajtástól, végerőből még megfürdeti apával a babucit, aztán a kis édes odakunkorodik mellém az ágyra, nagy szuszogva teleszopizza magát, elalszik és folyik a szája csücskénél a tejcsi ő meg még álmában is csacsmog és elégedetten mosolyog. Ettől aztán elmúlik fáradtság, nyúzottság, egész napi sérelem...

Hn most nem leszek népszerű:) de nekem 6 hóig kizárólag szopott majd 1 évesen mondott le róla végleg.

Nagyon fájt végig, nekem kellemetlen, túl intenzív érzés volt a szoptatás (mondjuk előtte is nagyon nagyon érzékeny volt a mellem) .

Mikor leszokott a szopiról, akkor persze sírtam de nem a szoptatást magát sajnáltam, hanem hogy jaj de hamar felnő...

Én tudtam, hogy muszáj szoptatni, mert az a jó a babának, de nekem mindig egy nagy stressz volt pont ezért az egész, hogy úúúristen evett e eleget, elég jó e a tej neki, miért eszik még 6 hónaposan is 10-12szer stb.

Szóval egy nagy aggódás volt, a dolog élvezete valahogy nem fért bele.

Na a másodikkal talán jobb lesz:) Állítólag az már nem fáj annyira.