Létezik olyan, hogy egy anyuka ennyire kiboruljon a szülés után?
A unokanővérem 3hete szült. Borzalmasan nehéz szülése volt, vákummal szedték ki a babát, aki 4kiló 50gramos volt és 55 cm. 8 órás volt az egész procedúra. Az édesanya nagyon ki van borulva. Azt mondja, hogy több kisgyermeke nem lesz, mert nem fogja ezt újra átélni és akkora fájdalommal jár, hogy szinte kibírhatatlan. :(
Nagyon sajnálom őt, de kezdem félteni is. Mert ugyan nem verik nagydobra, de úgy veszem észre, hogy csak kötelességből csinálja a baba körüli teendőket. Semmi mosoly, vagy vidámság az arcán. Komoly, kimért, és sehol az aggódás, a kedvesség, a gyengédség. Legalábbis én nem látom. Én úgy gondolnám, hogy ha megszületk egy kisbaba, akkor az anya szinte elfelejti a fájdalmát és olyan boldogságot érez, amit el sem lehet mondani. Otthon pedig a jobbnál jobb fotók készülnek a családról és az anyukával, apukával is, hiszen ez az időszak visszahozhatatlan. Úgy gondolom igyekeznék visszatérni a mindennapokba, kicsi smink, igényes(ebb) otthoni öltözék, ici pici séta és maximális odaadás a kicsinek és az édesapának. Vagy ez csak a mesékben van így?? Anyukák!! Ti hogyan éltétek meg a szülést és az első heteket?? Nehéz szülés volt? Milyen érzés jött, amikor megszületett a kicsi?? Miket éreztetek és mikor lett jobb kedvetek?? Hogy telt ez az időszak??
válasza: válasza:6 hete szültem, 8 órás embertelen kínlódás után 2 hétig azt sem tudtam merre vagyok arccal. Mindenem fájt. Le sem írom. Sírtam (még most is) szinte minden nap. Rám szakadt a hatalmas felelősség, ami még csak most tudatosult, itt egy gyerek akit el kell látni, de ez a gyerek bőőg, miért bőg? Találd ki. Legyél okos. Közben ott a családod, a PÁROD! Akivel ordítassz. Nem tudsz egy jó szót mondani rá, nem hallgatod meg, mert csak a gyerekre fókuszálsz. Éjjel még a kutyaugatásra is ugrassz, mert azt hiszed a gyereked sír. Nem tudsz kikapcsolni. Készenlét nonstop. Fáradt vagy, egy bőgőmasina ott lóg a melleiden naponta többször, ha nem lóg, akkor pont lehány, ha az sem, akkor tuti, hogy sír. De azt mondják elmúlik:-) Én már nagyon várom:-))
A rokonodra én a helyetekben nagyon figyelnék, mert a közöny, közömbösség nem jó jel! Lehet haragudni a kisbabára azért amiért ennyire felborítja az életünket, vagy, mert megszenvedtünk vele a szülésnél, de ez nem tarthat minden órában, nem tarthat sokáig.
válasza:Kellő türelem, és még nagyobb odafigyelés kell a részetekről. Leginkább a Párja részéről. :)
Túlzásokba viszont nem kell esni. 8 hete szültem, az első hét maga volt a pokol az iszonyatos fejfájás miatt, ami az érzéstelenítés miatt volt. Nem is értettem a kórházban sem, hogy miért kérik, hogy menjek ki pisilni egy órával a szülés után, amikor azt mondták 12 órát nem szabad felkelni. Nem baj, túl vagyunk rajta.
Csatlakozom az előttem szólóhoz. Első baba, fogalmam sem volt róla, hogy ez lesz majd, hogy ennyire készenlétben leszek minden neszre, hogy ennyire fog fájni. Persze sejtettem, de az mégse ugyanaz.
Még terhességem alatt is olyan voltam, mint Te! MAJD ÉN MEGMUTATOM! MAJD ÉN MEGVÁLTOM A VILÁGOT!
De ez nem így megy... Igazuk van az előttem szólóknak, csak a filmekben ilyen szép minden. Ki kell tartani, ez az időszak is elmúlik egyszer... Amikor teljesen kimerültnek érzem magam csak ez tartja bennem a lelket. Hozzáteszem most már könnyebb azért, megszokta a szervezetem is a lényegesen kevesebb alvást.
Na de mindent összevetve, a Babáért megéri a fáradság. Nemsokára jobb lesz! :)))
G.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!