Anyatejes, vagy tápszeres a babád? Alapvetően nyugodt természetű, vagy inkább "hisztis"?

itt is a "hisztis" idézőjel!!!

pont azért, hogy ne negatív felhanggal értsd.

számomra ezt: (de ha nem akkor majd a kérdező kijavít)

sok foglalkozást igénylő, magában nem nagyon van el

De minden gyerek ilyen, alapjáraton is, nem?

Jó persze, fokozatok vannak, de ez teljesen normális. Szóval ez szerintem nem hiszti, még macskakörömmel sem. 8-I

A hiszti akaratosságot jelent inkább. Amikor annyira akar valamit, hogy magánkívül van, ha nem kapja meg és dühöng, csapkod, verekszik. Vagy valami hasonló, nem?

Ennélfogva viszont egy csecsemő nem tud hisztizni, szerintem. Egy kisgyerek már igen, de ez tényleg a "korral jár", ahogy előttem is írták.

Az én gyerekem időnként szokott (ilyen) hisztis lenni, de nem azért, mert rossz természetű vagy mert rosszul neveljük (remélem) - hanem mert fejlődési lemaradása van, a beszéd terén is, emiatt pedig nem tudja magát úgy előadni, kommunikálni, ahogy szeretné. És ha néha nem értjük meg elsőre, mit szeretne, akkor hamarosan (érthetően) kibukik és bemérgeli magát... De ez megint nem klasszikus hiszti, legalábbis nem ok és magyarázat nélküli.

(Bocsi, hogy kötözködöm.:)

3 és fél hónapos fiam kizárólag anyatejes. "Hisztizni" néha szokott, ha fáradt s nagyszülők gyomrozzák, nem hagyják aludni, vagy csak alapjáraton fáradt.

Ha rossz az idő. Egyébként nagyon nyugodt, kiegyensúlyozott baba. 3 hós koráig végig aludta az éjszakát. Mostanában nem nagyon. Két napja 2 óránként kelt. De szépen szopizik, aztán alszik tovább. Cicin nem lehet megnyugtatni, mer ott is ölben is hisztizik. Csak játszó cumival nyugszik le.

Csatlakozom Stefixhez,nagyon sok kérdésben hasonló válaszokat szoktunk adni.

Az én gyerekem 3 éves anyatejes,és nem hisztis.Nyugisan éli dackorszakát.Na ez nem azt jelenti,hogy minden úgy van,ahogy mi akarjuk.Szerintem abból lesz a hiszti,amikor te akarsz egyet,ő meg nem.Pl.nem akar felöltözni.Nem parancsolok rá,hanem kivárom türelmesen amíg magától felöltözik.

Pont ma mondtam a férjemnek,hogy nagyon érdekes az,hogy nekem mindig sikerül tettre bírni,akkor is amikor apa sikertelen.

Én úgy gondolom,hogy ez a hosszú szoptatásnak tudható be,mivel kialakult egy olyan kapcsolat,ami nagyon nagy bizalomra épült.

Lehet nincs igazam Stefix cáfold meg ha nem így van.

Kérdező, egyetértek veled. Tetszik az alapötlet, hogy "kutatni" akarod a témát, ha már egyszer felmerült, de való igaz, hogy pár módszertani dolog még hiányzik. Szerintem lehetne belőle egy néhány kérdéses kérdőívet is csinálni, úgy jobban kidolgozott lenne (és több munkát adna a kiértékelés:).

Szóval igen, nekem is inkább azt jelenti a hiszti, mint az előttem írónak - nem lehet, hogy azért, mert a mi gyerkőceink már nagyobbak? ;)

Szerintem csecsemőkorban még nem lehet hisztiről beszélni, max. csak később, amikor már tényleg tudatosan, célzottan próbálgatja a gyerkőc a saját akaratát. Jó, persze, egy baba is tudatosan csinálja, amit, de azért érezhető a szándékbeli különbség.

Dr. Searsnek, az Éjszakai gondoskodás c. könyv írójának van egy szép kifejezése a "nem nagyon van el magában"-gyerekekre: többemberes babák. Nem "sírós" vagy "hasfájós" vagy "hisztis", mert ezek mind negatívan minősítik a kicsit. Az ő kifejezése viszont azt a plusz törődési igényt jelzi, aminek az enyhébb formája is teljesen általános egy picúrnál. Nekem nagyon szimpatikus ez a megközelítés. :)

Nálunk volt már, hogy még én se értem el a lánynál, amit akartam, hosszú szopi ide vagy oda. :) De ez nálunk főleg kommunikációs problémák mellett jött elő, ahogy már írtam. Ha viszont nem volt ilyen, akkor tényleg jól működött/dik a dolog, csak legyen türelmem kivárni, hogy együttműködjön végre. :)

Viszont ebből továbbgondolva: nem lehet, hogy leginkább azért lesz "hisztis" egy gyerek (akár ténylegesen, akár csak szóban megbélyegezve), mert a SZÜLŐNEK nincs elég türelme hozzá? Nemcsak a gyerekben lehet a hiba...