Kemény volt a mellem a tejtől, csepegett ki, de mégsem volt elég neki! Más is volt így?

Nem tudom, kivel beszéltél tanácsadóval, de valószínűleg ő is ugyanazokat mondta volna, amiket most én fogok. (Ha jól tippelek, akkor elég "későn" kaptál tőle tanácsot.. :( )

A "nem indult be a tejem" mit jelent? Sosem volt belövellésed? A tejleadó-reflexet érezted ill. láttad a babádon, hogy rendesen nyeli a tejet? Mert ha ezek nem voltak meg, akkor lehetett rá esély, hogy valamilyen fizikális, hormonális oka volt a kevés tejnek. Ezek a leggyakoribb tünetek, amik ilyesmire utalnak. - Viszont sajnos ettől függetlenül is több "hibát" lehet találni a szopis gyakorlatodban. :( Én így látom:

Az, hogy fejni kezdtél a kórházban, mindenképp jó. Császárosoknál előfordulhat, hogy valamivel később indul be a tej, főleg, ha nem ment minden rendben. Ezért simán lehet jogos a kh-i pótlás.

A cumi, az üveg és a bimbóvédő használata valószínűleg nem tett jót a dolognak.. A cumi felesleges (lett volna), az üveg helyett lenne az etető, kispohár, csőrös pohár, szükség esetén SNS (Szoptanít). A bimbóvédő már kicsit más kérdés: ritkán, de vannak olyan esetek, amikor muszáj használni, mert máshogy nem sikerül a babának rákapnia a mellre. De, a leggyakoribb gondokra, amiért az anyukák elkezdik a védőt használni (pl. sebesedés, fájdalom), sokszor más, sokkal jobb praktikák, módszerek is vannak.. Ha mégis előkerül, akkor is nagyon óvatosan kell használni, mert "köztes anyag" révén csökkentheti a mellet érő ingermennyiséget, ami pedig a megfelelő tejmennyiség legyártásához szükséges. Ráadásul - a játszócumihoz és üvegcumihoz hasonlóan - más technikával kell szopni, ami cumizavart okozhat. (Az, hogy egy idő után már csak üvegből volt hajlandó elfogadni, erre is utalhat, ez igen gyakori következmény.)

Az, hogy azért törekedtél közben az igény szerinti szopira, mindenképp jó szintén! (A tápszer elhagyásának hosszabb módja pedig az szokott lenni, hogy folyamatosan csökkentjük az adagot és egyre többször szoptatunk. - Ezért fontos lehetett volna az is, hogy éjjel sokszor szoptass/fejj, mert ilyenkor kapja a szervezet a legerősebb tejtermelő jelzéseket.)

A tartós fejés ugyanakkor nagyon nehéz dolog és sokunknak nem is jön sajnos össze, részben fizikális okok (kevésbé erős inger, mint a szopás), részben a lelki megterhelés (elég időigényes és lehangoló tud lenni néha) miatt. Akinek mégis sikerül, az a szerencsés kisebbségbe tartozik azt hiszem.

A hozzátáplálást sem lett volna indokolt elkezdeni 4 hósan, még akkor sem, ha kizárólag tápszeres lett volna a babád már ekkorra. Ezt a "tanácsadóidnak" szakmai kötelességük lett volna tudni, de, úgy látszik, ők is a többséghez tartoznak. :(

A stressz, az idegesség (biztosan a szopis gondok miatt is) pedig valóban árthatott, ezt jól gondolod. Nagyon sokat számít, hogy az anyuka nyugodt és magabiztos legyen ilyenkor, mert a szopis hormonok (prolaktin és oxitocin) ekkor termelődnek a legnagyobb hatásfokkal. Illetve a baba is megérez mindent, ugye; ő is sokkal ügyesebben, kitartóbban szopizik, próbálkozik, ha te is higgadt vagy.

Mindezeket csak általános véleményként írtam le - lehet, hogy a te esetedben néhány kivétel mégis akadt volna, ehhez ugye ismerni kéne a részletes történetedet. De az alapok kb. ezek szoktak lenni.

Remélem, nem keserít el nagyon így utólag, hogy ennyi mindent ki lehetett emelni. Abszolút a segítő szándék vezérelt. És továbbra is örülök, hogy ennyire érdeklődsz a téma iránt! Ha ezekkel már tisztában vagy, az fél siker, jó alap a következő babád sikeresebb szoptatásához!

És még két jótanácsot, ha megengedsz:

A következő terhességed alatt mindenképp olvasgass itt: www.lll.hu

És legközelebb, ha netán hasonló nehézségeid lesznek, minél hamarabb kérj szakértő segítséget, ne várj vele, mert az idő itt is fontos tényező. Ha úgy érzed, hogy tényleg komoly a gond, akkor rögtön egy szaktanácsadót (IBCLC) is megkereshetsz.

Bocs,hogy nem a kérdésre válaszolok.

Kedves xStefix,te szoptatási tanácsadó vagy esetleg vagy csak tapasztalt anyuka?Hány gyermeked van?Honnan tudsz ilyen sokat a szoptatásról?

Köszi a válaszod.

Egyetlen 3 éves lányom van, akit még szoptatok. Nagyon nehezen indult nekünk a dolog és majdnem egy évig tartott, amíg sikerült végre jól csinálnom. De ezalatt sokat tapasztaltam, tanultam és olvastam is róla. Szakmailag is nagyon érdekel a téma, sőt, ebben találtam meg végre az egyik hivatásomat. IBCLC szeretnék majd egyszer lenni, de addig még hosszú az út...

Innen. :)