Mennyi idős koráig kell szoptatni egy babát?

A WHO valóban kétéves korig ajánlja. Azt nem mondanám, hogy addig KELL, pláne, hogy a nők nagy részének addigra már nincs is teje. Inkább úgy fogalmaznék, hogy addig kell, amíg a baba igényli, és a mamának sem túl nagy teher. Szerintem nem baj, ha valaki egyéves kora után már elválasztja, ha akarja, de a két év is tökéletes. Utána nekem már kicsit fura, de ki hogy érzi.

Majd ha lesz babád, Te is máshogy fogod látni egy kicsit, az anyai hormonok egész meglepő dolgokra képesek. :) Tudom, tapasztalat.

Te is a sokaságból jössz, úgy látom. :)

Ezt nem bántásnak írom ám, csak mosolygok mindig, mert mintha magamat olvasnám jó 3 évvel ezelőtt... Aztán anya lettem, szépen lassan átéreztem, megértettem és megtanultam, mit jelent ez az egész dolog. A mai napig szoptatok.

Én csak annyit írnék neked, hogy azért jó sokáig szoptatni, mert ezzel nemcsak fizikailag, hanem érzelmileg is táplálod a babádat. Olyan mértékű és mélységű kapcsolatot lehetsz képes így kialakítani, mint sehogy máshogy. (Ez nem azt jelenti, hogy tápszeres babával ez ne menne, még mielőtt valaki beleköt. De az, amit a szoptatás tud nyújtani, megismételhetetlen. Ezt nem lehet megcáfolni.) Ezért jó sokáig szoptatni.

De hogy teljes képet kapj, itt egy link, olvasd el! Ennél pontosabban nehezen lehetne leírni...

[link]

Még annyit, hogy igen, ameddig a babádnak szüksége van rá és ameddig te ill. a család többi tagja "elbírja". - De én azért mindig hozzáteszem azt is, hogy a család tagjai közül vélhetően a legkisebb (a leendő babád) lesz az, aki a legkevésbé lesz képes alkalmazkodni másokhoz, egy pontos napirendhez, stb...

Magyarul, elsősorban az ő érdekeit lenne jó nézni, ameddig megoldható. De ez nyilván nem azt jelenti, hogy mindenki másnak csönd legyen, sőt, hanem azt, hogy az ő szükségletei vannak előtérben, jóóó ideig. Aztán úgy 1 éves kor körül/után szépen lassan el lehet kezdeni szoktatni őt olyan irányba, ami már nektek is jobban megfelel. Úgy szoktam mondani, hogy továbbra is az ő igényei lesznek elöl, de előrejönnek a többiek érdekei is, hogy lassan azonos szintre kerüljön mindenkié. Ez a fokozatos módszer (szerinem és a hozzám hasonlóan gondolkodók szerint) sokkal kíméletesebb és épp ezért hatékonyabb is, mint a különböző idejekorán "tréningező" nevelési módszerek.

Hogy egy egyszerű példával éljek, nem várhatod el a babádtól, hogy olyan kicsi korban járjon, amikor még fizikailag képtelen rá. - Ugyanígy, szerintem az sem jó hozzáállás, hogy akkor "kényszerítjük" a babát az elválasztódásra, amikor neki még a szopásra lenne szüksége. A két terület ugyan más(nak tűnik), fizikai és érzelmi szint, de a lényege ugyanaz: csakis akkor várhatsz el valami újat a babádtól, amikor ő maga képes lesz azt megtenni, korábban nem. És hogy ez mikor van? Figyeld a babádat, legyél felé nyitott, és meglátod! :)

Nincs igazad. Azért nincs, mert fogalmad sincs róla. Nincs gyereked, nem tudod, milyen érzelmi dolgokkal jár a szoptatás, csak azt, hogy a melled jelenleg az egyik erogén zónád, a szexualitásod legfontsabb kifejezője, és taszító arra gondolni, hogy egy kisbaba fogja szopogatni. Ezzel semmi baj, mert nem is kell ezen gondolkodnod még, de kérlek, legalább így látatlanban ne ítélkezz mások felett!

Persze, 7 éves korig senki se szoptat. A kettővel felettünk lévő kérdés is biztos, hogy kamu. De valljuk be, a nyolcvanas évek óta rengeteget fejlődött az orvostudomány. Persze, felnőttünk mi is. Felnőttek generációk védőoltások nélkül is. Jó viszont, ha tudod, hogy ez a rövid ideig tartó szoptatás a huszadik század második felének az agymenése volt, az akkori öregek azon sopánkodhattak, hogy ők is felnőttek, pedig évekig szoptatták őket, minek ez a sietség. Az pedig azóta bebizonyosodott, hogy a generációnkban található sok tejallergiás a tehéntej korai bevezetésének köszönheti a betegségét. Pláne a bolti tejek, szerinted miből állnak azok? Ezért sem ajánlott - ha mód van rá - abbahagyni egyéves kor alatt a szoptatást, ha mégis úgy alakul, akkor tápszert kell adni a babának az első évben.

Ami pedig a második válaszolóval történt, elég ritka, egyéves kor alatt nem nagyon választják el magukat a babák.

De igen, elválasztódhatnak... Ha egy baba fél évesen már csak kétszer szopik, az leggyakrabban azt jelenti, hogy nagyon korán elkezdték hozzátáplálni és/vagy tápszert is kapott előzőleg. Sajnos egyik sem támogatja a szoptatást, ugye. :(

Kérdező, az a helyzet, hogy pont nem az igény szerinti szoptatás a divat, hanem a "másik oldal". ;) Vagyis, a "szoptatás női művészete" születik most újjá (hogy egy könyvcímet idézzek), sokunk nagy örömére.

Ha belegondolsz, az ősidők óta az volt (lett volna) a normális, hogy szopunk, ahogy nekünk megfelel, elvégre így működik minden emlős állat. Muszáj vagyok megint a természeti népeket felhozni, bár vannak, akiket ettől totál kiráz a hideg. :) De ez van, náluk ez még ma is úgy működik, mint a régi időkben, és lám, nincs vele semmi gondjuk. Sőt, bizonyos tekintetben előrébb is járnak, mint a civilizált(?) ember.

Najó, najó, de ez itt a 21. századi Mo, nálunk más a környezet, társadalom, kultúra stb. Nem csinálhatjuk úgy, mint ősrégen. Igen, más - de vajon ez elég indok-e arra, hogy ekkorát változtassunk? Vajon biztosan jók-e ezek a változtatások?

A rövid ideig tartó szoptatás tudod, részben minek a műve? Egyrészt annak, hogy a világháborúk környékén (országonként eltérő időkben) az asszonyoknak is el kellett menniük dolgozni, de már nem a háztájiba, hanem "külső" munkahelyre. Innentől nem volt módjuk sokáig otthon lenni a gyerekekkel, mert kellett a pénz. Másrészt annak, mert az 1950-es években óriási fejlődésnek indult a tápszer- és bébiételipar. Ez pedig (nézzük úgy, mintha gyerekdolog és gyógyszer lenne) a két legnagyobb bizniszvilágot egyesíti magába. Ezeknél nagyobb üzlet nincs. Naná, hogy kellett a profit - ésszerű volt hozzá tehát olyan elméleti hátteret alkotni, ami segítette az üzletet. Harmadszor pedig, ide kapcsolódva, ennek a kornak a gyermekpszichológiai álláspontja tökéletes alapot adott mindehhez. Itthon, nálunk megfejelte mindezt még a szép szocialista ideológia is, ami meglehetősen materialista és rendszerető hírében áll. Ez így egyben pedig teljesen jó táptalajt adott ahhoz, hogy az igény szerinti szoptatás lekerüljön a színről és elővegyük az időhöz kötöttet. Utóbbi miatt pedig többé nem lett kérdés, hogy az anyuka mennyit szoptasson, ugyanis ilyen módszerrel szinte lehetetlen sokáig szoptatni, sőt...

Az egészségre vonatkozó kérdésed:

Hú, ez nehéz ügy, órákat tudnék erről mesélni. :)

Én is 80-as gyerek vagyok, 2 hós koromtól tápszeres. Felnőttem úgy, hogy szint sose voltam beteg - egészen 18 éves koromig. Azóta: Lyme-kór, mononucleosis, epevezeték ciszta kövekkel, mélyvénás visszér, dermoid ciszta, vesekő, mitrális prolapszus, spina bifida, ekcéma, enyhe depresszió és pszichoszomatikus bélproblémák.

Mindez persze egyedi, egy része állapot, és messzemenőleg nem a tápszer hibája. :) Csak azt jelezném neked csendesen, hogy az, hogy eddig nem volt bajod, nem jelenti, hogy ezután sem lesz. (De kívánom.)

Az, hogy ki mikor miben betegszik meg, kismillió+1 dologtól függ - de, gondold meg, ha anyaként neked lenne lehetőséged sokat(!) tenni azért, hogy a jövőbeni, előre nem tudható, ámde lehetséges kockázatokat csökkentsd, nem tennél ezért? Többet, mint amennyit most esetleg el tudsz képzelni? Dehogynem.

Hiába kétkedik itt bármelyikünk is abban, hogy az anyatej mire vagy mennyire jó, az biztosan tény, hogy nem véletlenül fejlődtünk ki olyanra, amilyenre. Ha az anyatej nem lenne elég jó, nem az jönne belőlünk. És ha a gyerekeinknek nem lenne komoly szükségük arra, hogy necsak 6-12 hónapig szopjanak, akkor senki sem tudna évekig szoptatni. Ez most így elég durva filozófia, de a szoptatásban is van belőle, nem is kevés. :)

"És hogy ha ennyire véd minden betegség ellen az anyatej"

Helytelen megközelítés, ami sajnos elég sokak fejében így van... Az anyatej nem csodaszer vagy garancia bármi ellen! Egyetlen biztos dolog van az életben, a halál. (Ez most fura ide, de akkor is igaz.)

Az anyatej "mindössze" a legjobb táplálékunk, multivitaminunk és gyógyszerünk egyben, az összes többi emberi táplálékunk között, ami hatékonyan képes támogatni az egészséges fejlődést. Azaz, a legjobb az összes között. De nem egészség-pirula, fiatalság-szérum vagy életbiztosítás! Ilyen nincs. És ezt azoknak is látniuk és tudniuk kell, akik nem ennyire szoptatáspártiak. Nem jó, ha kiforgatják a szavakat.

A barátnőd kisfiára annyi a kontra, hogy az én 3 évesem eddig 3x volt valóban beteg és amikor volt, azt is könnyen viselte. Mindig megemlegetem azt a 2 évvel ezelőtti influenzát, amikor az egész család teljesen kidőlt (én konkrétan a wc, az ágytál és egy lavór között fetrengtem a földön, gondolhatod), a lányom pedig fél nap alatt vígan átment az egészen. Pedig ő is ott volt a vírusgócban. Akkor most jó az anyatej vagy nem?

A válasz: Attól, mert x esetben nem lehet bizonyítani(!), hogy hatástalan lett volna, nyilván még jó. Ahogy feljebb írtam, nem az anyatej dönti el egyedül, beteg lesz-e a gyerek vagy sem.

Na, még egy utolsót, aztán elrakom magam.

Azt írod, 6-12 hónap között jó elválasztani a 93-as(!) könyv szerint. Hát nem jó! Mert nem elválasztani kell, hanem elválaszTÓDni. Illetve 6 hónapos kortól HOZZÁtáplálni.

Hogy utóbbiak miért (lehetnek) jobbak, kérdezd meg azoktól, akik maguk választották el a babáikat. Főleg, akik hirtelen tették ezt meg (és nem mondjuk egészségügyi okból). Én még nem hallottam olyan anyukát panaszkodni, aki hagyta volna magától elválasztódni a babát (és ezt komolyan írom!), ellenben a másik oldalt igen. Anyukának és babának sem tesz túl jót, ha idő előtt történik a dolog.

(De persze a baba nem tudja ezt elmondani, így, miután egy ideig még próbálkozik, sikertelenül, kénytelen lesz feladni és alkalmazkodik ahhoz, hogy vége a szopinak. - De ettől maga a folyamat még nem biztos, hogy jó..!)