Lehet, hogy azért nem szopik a baba mert az anyuka nem is igazán akarja szoptatni?

Azért egy "rokon" és az édes testvére között van egy kis különbség. Ha jó testvérek teljesen természetes, hogy ilyesmit megbeszélnek.

Mi első gyereknél hívtunk szoptatási tanácsadót, profit. Minden pénzt megért, mert utána simán ment a dolog és második babánál se volt már gond.

Van tesóm, de nekem olyan furcsa elképzelni, hogy hozzá fordulok és konspirál (hogy én nem is akarom stb) meg kérdést ír ki.

Az ilyet nagyon nem szeretem, amikor valaki megpróbálja elmagyarázni, mi a motivációm valamire.

Annyi jó cikk van, ha a kérdező segíteni akar, olvasson utána, ajánljon jó oldalakat (pl La Leche Liga), vagy ha tanácsot kér, tegyen fel konkrét kérdést, nem azt, hogy szerinte mit akar a másik titokban.

Dehogy van vele rossz kapcsolatom, de a szoptatást eszembe sem jutna megbeszélni vele.

Igen, a választott családon kívül álló, a származási családomba tartozó személy, és valóban nem szeretem a problémákat átvinni innen oda.

De ezzel nincs gond ha vki másképp csinálja, már leírtam, mit furcsállok a kérdésben.

De mért lenne vele rossz a kapcsolatom? Nem hiszem, hogy rossz és tagadom, csak azt, hogy mást értünk rossz kapcsolatnak.

Pl az én tesómnak nincs gyereke, lehet ez is szempont, hogy úgysem tud segíteni, a szoptatás meg szerintem olyan téma, amire van egy szakma és a legtöbb problémára konkrét tanácsok pl ilyen vagy olyan eszközt használj, ekkor vagy akkor fejj.

Pl most itt ez a kérdező, akinek nem tudunk még laikus szinten sem segíteni, mert (önhibájan kívül) azt sem tudja, mely részleteket kellene tudnia és velünk megosztania ahhoz, hogy bármit mondjuk arról, hogy innen 1000 km-re egy ismeretlen nő mért nem szoptat.

Miközben van ezer technikai ok (helytelen mellretetel, hypoton baba, letapadt nyelvfék, bármi), amit lehetne korrigálni, lehet az is, hogy vmiért kevés a tejmirigye vagy hormonzavara van - amiket mi nagyjából ismerünk mert erintettként utánaolvastunk.

De mas mit mondjon erre? En a párommal se igen tudtam mit beszélni a szoptatasról, szegeny minden ötletre ugrott segíteni, elszaladt venni ami felmerült, keverze a tàpszert ha kellett, levitte ha ugy nézett ki, mégse kell, de hozzászólni nem igazán tudott. Sem senki más, csak a szoptatási tanácsadó barátnőm meg a cikkek, amiket elolvastam (fent ajánlott is őket).

Szóval hasonló problémákkal én tényleg nem szoktam a saját anyukàmat se zaklatni (olyannal, amiben konktét tanács segíthet, viszont tudom, hogy a másik nem ért hozzá), szeretem, meg nyilván mások is dolgoznak, vannak feladataik, nem az enyémeket kell helyettem megoldaniuk. A nagycsaládi együttlétek meg azt szeretem, ha tartalmasak, beszelgetünk, mesèlünk, kivel mi történt. Pl az időjárásról vagy a kerti növényeinkről (mindenki nagy kertesz nálunk) vagy arról, mit tud a baba már, mi történt a világban, ki mit olvasott, milyen filmet látott. Vagy ha vki vmi segítséget igènyel (pl szülő orvoshoz vivése), azt hogy oldjuk meg.

Bocs, kicsit off lett, csak furcsa érzés nekem ez a beszélgetés es a kerdésre úgy sem tudunk érdemben reagàlni.