Jobban szeretem második gyerekemet?
Nem rég megszületett a második gyerekem. Az előtt a lányom volt a mindenem, az egyetlen, sosem hisztizett, tündéri volt.
Mióta megszületett a második gyerekem, azt érzem, hogy a nagy egy undok hisztis béka lett. Nagyon sokat hisztizik, nem is tudom hogyan kezeljem. Ma is annyira felhúzott, hogy mondtam neki, ha nem hagyja abba kap 2 nagy pofont aztán lesz miért hisztizni. Mindennapos a harc, eltünt a tündéri lányom. Idegen érzésem van vele kapcsolatban.
Nem akarom, de a második lányomat jobban szeretem. Más is volt így? Változik ez ugye?
Ezzel az a baj, hogy a kérdező nem is igazán akar változtatni a saját hozzáállásán, inkább várja, hogy a lánya majd magától "megjavul". Azt sem képes felismerni, hogy ez nem a gyerek hibája, hanem az övé.
És nem tudjuk, mióta áll fenn az állapot, ki tudja, talán már most is egy életre törést okozott a kislányban. Az ilyen emberekből lesznek később a depressziós, szorongó felnőttek, mert még a saját szüleik sem éreztették velük, hogy szeretve vannak.
Ez természetes reakció a részedről és a gyerek részéről is. Aki szid téged, vagy azt mondja, hogy a gyereket vidd pszichológushoz, az marhaság. Most már divat, hogy mindenért pszichológushoz rohangálunk, de igazából nem tudnak semmiben segíteni. Én már voltam párnál, és igazán semmi értelme.
Aki meg állítja, hogy mindkét gyerekét egyformán szereti, az hazudik.
Először is ne legyen lelkifurdalásod az érzéseid miatt, a szülő is ember. Ha egy gyerekkel több gond van, nyilvánvalóan a simulékonyabb gyerek felé fordul a szülő. De a lányod most dackorszakban van, és még az is nehezíti ezt, hogy ott a kistesó, és emiatt nem jut neki elég figyelem. A pszichológus is csak azt mondaná, hogy próbálj meg olyan délutánokat beiktatni, már ha van kire hagyni a kicsit, amikor kettesben mentek el valahova. A kicsi körüli teendőkbe meg vond be őt is. Bocs, nem olvastam el, amit a többiek írtak, lehet, hogy már mások is írták ezt.
"Ha egy gyerekkel több gond van, nyilvánvalóan a simulékonyabb gyerek felé fordul a szülő."
Nyilván. Ja, mégse. Három év van köztünk a húgommal, aki egy önző kis hisztérika volt, én meg a tipikus kedves, visszafogott jógyerek. A szüleim mégis a húgommal kivételeztek, engedtek a hisztijének, én meg általában le voltam tojva, mert... miért is? Nem tudom, mint ahogy írtam az előbb, soha nem volt rá nyomós okuk, hogy így bánjanak velem. Te mivel magyaráznád ezt a szülői viselkedést? Joga van egy szülőnek elnyomni a saját gyerekét, mert "ő is csak ember"?
-egy elsőszülött
"Aki meg állítja, hogy mindkét gyerekét egyformán szereti, az hazudik."
2 fiam van. Igazad van, nem egyformán szeretem, de ugyanannyira nagyon. Aki a gyerekei közt képes különbséget tenni, az szégyelje el magát.
"Először is ne legyen lelkifurdalásod az érzéseid miatt, a szülő is ember."
De igenis legyen neki. Nyilvánvalo, hogy elrontott valamit. Érdekes az én fiam nem volt egy percig sem féltékeny a tesójára.
"Ha egy gyerekkel több gond van, nyilvánvalóan a simulékonyabb gyerek felé fordul a szülő."
Aha, én voltam a jó gyerek, a két tesóm meg kis pokolfajzatok. Mégis én voltam lesz*rva. A mai naig én vagyok lesz*rva. Akarsz róla beszélni? Ha valamiről nem tudsz, ne beszélj róla.
"Aki meg állítja, hogy mindkét gyerekét egyformán szereti, az hazudik."
Idióta.
Normalis amit erzel csak ezt igy nem szokas nyilt forumon beismerni. orulj a kicsinek elvezd ki vele a babazast. ha a nagy hiszteriazik buntesd meg . zard be kulon a szobajaba ne olvass neki esti meset, ne adj puszit stb.
ne izgulj nem vagy rossz anya, csak naiv hogy ezt ide kiirtad;-))) van hogy az embernek egy gyereke van de az is olyan hogy szivbol utalja. csak mint mondom itt csak szuperanyak vannak akiknek nincsenek negativ erzesei.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!