Ha gyermekbantalmazas merul fel az ovonokben, joguk van anelkul fut-fat osszehordani az adott csaladrol, hogy nekik szolnanak, oket megkerdeznek?

Rá szoltak csapni a gyerekre? Mondanak neki borzasztó dolgokat?( rossz vagy, szégyelld magad, buta/hülye vagy stb)

Ha igen, tessék szépen felvállalni és megbánni, együttműködni a hatóságokkal és változni.

Amennyiben makulátlanok, simán ki fog derülni a folyamat során.

Lehet nudiznak otthon és ez nincs rendben?

Mivel nekem nincs takargatni valóm, őszintén elkezdenék aggódni, mi viselte meg a gyermekem, mit csinálok rosszul, ami ilyen sokként hatott rá, hogy már az oviban is feltűnik és igyekeznék változtatni rajta. Ha ezért büntetés jár a törvény szerint, amiről nyilván nem volt tudomásom, akkor elfogadnám, és foggal körömmel azért küzdenék, hogy higgyék el, hogy pusztán a tudatlanságom az oka, és többet nem fog előfordulni.

Ha büntetném a gyerekem sarokbaállítással, megalázással és megszégyenítéssel, szidalmakkal esetleg fenék/kéz/ szájrácsapással/ hidegvizes zuhannyal vagy pofonnal, akkor igyekezném adni a hülyét, a kicsi dolgokat bevallanám, dehát más nem használ/ mindenki csinálja szöveggel, a nagyokat kapásból tagadnám.

Lehet a gyerek látja/hallja a szüleit szexelni? vagy pont ellenkezőleg üvölteni és dulakodni? Vagy talált pornót véletlen?

Vagy erőszak vagy szex van a háttérben, szerintem a szülők pontosan tudják, mi a gond, máskülönben a gyerekük miatt aggódnának és vinnék gyermekpszichológushoz, hogy helyrehozza és felderítse a dolgokat, mi bántja a kicsit.

Én sem beszélnék a szülőkkel, ha pl az 5 éves Sárika tudná, mi az a ku..va/szop.s/an.ál/f.sz meg hasonlók és azt mondaná, hogy a szüleitől hallotta.

Akkor sem beszélnék a szülőkkel, ha már láttam őket agresszívnek/ durvának a gyerekükkel, és erre mondaná az oviban a Danika, hogy apáék meg szokták verni, ütik az arcát, bezárják a szobájába gondolkodni, nem adnak neki enni, mikor éhes és hasonlók,

Szóval, ha lenne ennek előzménye, ami egyértelmű. Ha ezt az ovis sírva meséli, úgy biztosan nem mondom meg a szüleinek, fel sem merülne bennem, hogy csak a képzelete szárnyal.

4 évesem van, néha felemelem a hangom (de olyankor is szépen beszélek vele), szokta mondani, hogy anya félek tőled, pedig már évek óta semmijére sem csaptam rá, akkor is csak 2szer idegből a pelusos fenekére.

Szóval a gyerekek akaratlanul is tudnak súlyosbítani a dolgokon egy kicsit, ezt mindenki tudja.

Nem kell bebizonyítani semmit, csak engedni kell, hogy vizsgálódjanak náluk. Nézd, ha a gyerek olyanokat mond az oviban, az óvónőnek jelentenie kell. Kötelessége. Többször is akár. Mert ő nem tudhatja, hogy igaz-e. Gondold el, ha ez egy olyan gyerekkel történik, akit tényleg bántalmaznak, és nem jelenti. Igazlátó varázsgömbje pedig neki sincsen, az ápolatlan külsőt meg hagyjuk már, nem releváns. És külsérelmi nyomok sem feltétlen vannak.

Írhatod, hogy szólhatott volna a szülőnek, ez lehet igaz is, de a szülő is megkérdezheti normális hangnemben az óvónőt, hogy mi a helyzet. Tájékoztathatja róla, hogy hova hordja a kisgyereket, megbeszélhetnének mindent. Én ezt tenném a szülő helyében.