Kétségbe vagyok esve fiam 5 éves szovogadatlan! Mit tegyek? (Többi lent)

Nálunk csodát tesz a foglalkoztatás.

Értem ez alatt, ha pl ketnaponta du irányitott jatekot jatszunk, pl torna, vagy pl feladatos füzetek pl vonalvezetés gyakorlásra, vagy barmi amit korosztalya igényel, alapvetően egy összeszedett, kompromisszumképes, figyelmes koncentrálni tudo kisgyerek lest a kis vademberbol.

De ha pl csak spontán játszik 3 napig, akkor lesz tul "szabadelvű"es megtalál mindennel

Van egy bombabiztos modszer.

Nevelesnek hivjak.

Ahany szofogadatlan neveletlen gyereket ismerek, mindig kiderul (latom) hogy a szulei vagy nem szolnak ra dolgokert, vagy uvoktozve probalnak hatni ra. Eloszor ezeket a szuloket kene megtanitani nevelni es utana ernek el barmit a gyereknel.

Es a megdobbento, hogy MINDEN NAPRA jut egy ilyen kerdes, ahol anyuka hisztizo, verekedo, harapos, rugdosos vagy epp karomkodo gyerekerol panaszkodik. Te tehetsz ellene, nem mas........ azert sem jon panaszkodni ide senki hogy jaj koszos a lakasom mit tegyek?! Hisz az ellen is evidens mit kene tenni.

Ezért kéne rengeteget olvasni, akár gyermeki fejlődesrol, melyik korszakban mikor mi motivalja, mit miert csinal, sokszor a szulő ad sakk mattot es a gyereknek nem ad lehetoseget, marad a dac es haboru.

Sokan kezelik ellenségként a gyereket (na majd en megnevelem)igy a gyerek voltajepp ra van kenyszeritve a folyamatos ellenkezesre, azaz harcban áll, hogy életteret kapjon, kivivja azt, hogy igenis az is számit amit ő akar es teljes jogu családtag.

Aztán jönnek ide sirni anyák akik kiborultak a dackorszaktol, hisztitől.

Ő nem csak gyerek, hanem egy másik ember. Kellene a tisztelet rugalmasság felé, mert persze tole meg mindenki elvárja.

Ha rájön, hogy elfogadják Őt, akkor le fogja tenni a fegyvert.