ADHD-s figyelemzavaros 10 éves fiunknak erősen javasolt gyógyszerszedésre még mindig mondhatunk "nem"-et?

Meg lehet próbálni a Ritalint, mert rögtön kiderül, hogy jó-e. Be is szokták fektetni a Vadasba a gyereket beállításra. Ha használ, annak azonnal van eredménye. Ha nem, akkor meg nem kell szedni. Van egy másik, újabb gyógyszer, ami nem stimuláns, hanem noradrenalin gátló szer. Ezzel is lehet próbálkozni, 2 éve nálunk is elérhető.

Amit írtam a másodlagos problémákról, amit a hiperaktivitás okoz, komolyan fenn állnak. A gyerek nem képes teljesíteni, emiatt kudarcok halmaza éri.

Ha sporttal, viselkedésterápiával, mozgásterápiával nem korrigálható (ez az első lépés), akkor szerintem érdemes a gyógyszert kipróbálni. Ha valóban ADHD-s, akkor jó eséllyel működni fog nála.

A fiamnál is volt édesség miatti hiszti. Nekem a GAPS könyv segített, a benne lévő ábrák érdekelték, és elmagyaráztam neki, mit művelnek vele a "rossz bacik", és hogy milyen betegek és szomorúak a tönkrement bélbolyhocskák, és persze azt, hogy melyik ételek azok, amiket a "rossz bacik" követelnek, de mi persze ügyesek vagyunk és nem adunk nekik. Sikerült meggyőznöm. Nagyon jól haladunk, itthon már egyáltalán nincs cukor, édesség, csak gyümölcs. Ha nasizós kedve van, pár szem mazsolával, olajos magokkal, kevés mézzel édesített itallal beéri, és már ezek is csak naponta 1-2x vannak. A tejről, tojásról (mivel kiderült, hogy intoleráns) már teljesen leálltunk, a gabonát, feldolgozott bolti ételeket lecsökkentettem a minimumra. Ha megeszik bármilyen zöldséget, vagy más egészséges ételt, főleg amit előtte nem, látványosan örülök (és ez őszinte is). Én sem eszem (főleg előtte) olyan ételeket, amiket ő nem ehet.

Most már látom, milyen különbség van a viselkedésében, ha máshol pl. cukros ételeket eszik. Sokkal kiegyensúlyozottabb nélküle, kevesebb az őrjöngés, dühroham.

És az étrendváltoztatáson kívül (ami alap) még több mód van a gyógyulásra, pl. homeopátiás oltáskivezetés, viselkedésterápia, fejlesztő torna, vitaminok és étrendkiegészítők (D-vitamin, nyomelemek, halolaj stb.). Én mindent megtennék, hogy ne kelljen gyógyszert adni neki.

Sziasztok! Megértem mindenkinek az álláspontját, de azonosulni azokkal tudok, akik hezitálnak egy ilyen kemény gyógyszer beadása előtt. Sajnos az én tapasztalatom is az, hogy az orvostudomány nem annyira egzakt, amennyire szeretné annak beállítani magát. Még abban sem egyezik meg két orvos véleménye, hogy ki kell-e venni egy gyerek manduláját, holott elvileg ennek fizikai indikációi vannak, nem mentálisak vagy pszichések…

De nem akarok vitába szállni senkivel, kicsit irigylem is azokat, akik tudnak hinni egy orvosnak, sajnos én elég kevés olyannal találkoztam eddig, akinek a véleményét el tudtam fogadni.

Csak azt akarom leírni, hogy nemrég meséltem a férjemnek az ADHD-ról, mire csodálkozva közölte, hogy hoppá, vele pont ez van, hiperaktív túlsúllyal. Így visszagondolva megértette, hogy pl. miért pörgött folyton gyerekként (pl. futva közlekedett mindenhova, a suliban ő volt a „rossz” gyerek, bár a társaival nagyon jóban volt, a tanárok nem bírták elviselni az inpulzivitását). Persze ez nyilván nem szakember által felállított diagnózis, de anyósom szerint neki is ajánlotta egy akkor még külföldi konferenciáról hazajött pszichiáter, hogy szedjen Ritalint. Anyósom nem engedte gyógyszerezni. Küzdött rendesen vele egész gimiig, onnantól már nem „lógott ki” annyira a sorból. S hogy mi lett belőle felnőttként? Most is igen mozgékony, de nyilván már kordában tudja tartani, az agya is hipergyors, szédületes asszociációi vannak, tök mókás mellette az élet. :) Talán ez kis reményt nyújt mindenkinek, akinek hasonló gyerkőce van.

(Jó, jó, nem kell belém kötni, tudom, hogy egy példából nem lehet statisztikát vonni, de mégis…)

Értesz-e angolul? Mert -keresem, de még nem találtam a pont idevágó cikket- van egy amerikai ürge, akinek az Alternatives nevű havi újságjában volt erről cikk, egyszer még régebben. Akkor csak átfutottam, mert nem érint.

Dr. David Williams a neve, már több jó ötletet találtam nála, utalásokkal, ellenőrzéssel.

Amerikában egyre többen bojkottálják a Ritalint, az iskolai lövöldözések kezdete óta.

Olvastam hogy Németországban élsz! Mi is, ugyanígy... Èn sem akarok gyógyszert adni a fiamnak. Nem is fogok. Itt boldog-boldogtalannak a gyógyszert írják fel,rengetegen vannak a szomszédságunkban (!!!) akiröl tudom hogy a gyógyszert írták fel a gyermeknek. A fiam csak 5 éves volt, de már akkor latolgatták hogy 6 évesen szedhet gyógyszert. Most lesz 3 vizsgálatunk, de gyógyszert nem fogok adni neki. Sokan mondják hogy a gyermek is szenved. Hát az én fiam aktív, vidám, mindig jókedvü, és nincs kiközösítve.. Nálunk a lovaglás rengeteget segített a viselkedészavarán, illetve a torna.

Az anyaság olyan mint a házasság: jóban-rosszban. Ha leszidom a fiam, nem történik semmi, folytatja tovább, lepereg róla mintha meg sem hallaná. De ha megdicsérem mert szépen ült az asztalnál, vagy mert magától noszogatás nélkül felöltözött, akkor nagyon büszke magára, és következö alkalommal is úgy teszi. Ez csak az én véleményem, és lehet le is szólnak érte, (mert megoszlik az ADHD-s gyermekek anyukájának csapata)de néha egy-két kedves szó amikor nehezére esik valami többet jelent bármiféle gyógyszernél. Hallgas a szívedre és megérzéseidre, te éled meg a mindennapokat, csak te láthatod hogy azok milyenek. Itt fogsz kapni pár jó tanácsot és rosszat is, söt azok is írnak majd akiknek halvány lila göze sincs az ADHD-röl, mert ezt könyvekben, interneten leírva lehet olvasni de megtapasztalni a saját gyermeked viselkedését csak te fogod és a környezeted.