Mi lehet ez? Sógornöm gyerekei ki nem, állhatják, az 1 éves kislányomat! Minden játékot elvesznek töle meg mondják. Hogy idegesiti öket! és nem is szeretik! Volt valaki hasonló helyzetbe?

Kedves Ica.

Bocsánat de nem használom csak így a privát funkciót, ezért itt válaszolok.

Semmilyen szinten nem reagált a válaszomra, csak össze-vissza hadolvált.

Szóval még kérdezem újra:

Miért nem költözik el ön a saját otthonába?

És neked ehhez mi közöd? (lecke)

Költözzetek el!!!

keressetek a helységben másik lakást.

Béreljétek ki, vagy vegyetek...

Könyörgöm! Mit játszana egy 9 éves egy egy évessel?! Az unokatesóm és köztem csak két év van, mégis a halálba idegesített néha, holott mi csak szünidőben, meg havi egy hétvégén voltunk összeeresztve! Neki mindig igaza kellett, hogy legyen, folyton hisztizett, én meg néha hintáztam állva, hogy legyen rám irigy és valahányszor kihisztizte a kezemből a játékot, úgy tettem, mintha a következő játék, amit kitaláltam, sokkalta jobb lett volna (például: "Tiéd lehet a barbi, én amúgy is indiánost akartam játszani/ki akartam menni kutyázni/a padlásra megyek diót enni!" vagy -és ebből voltak a legnagyobb hisztik - "Nyugodtan legyél a piros bábúval, nekem a zöld a kedvenc színem!", holott naná, hogy én is a pirossal akartam lenni, de szegény már arra is irigy volt,ha én örültem annak, ami neki nem kellett! Folyton Csacska Macskának hívtam, amire szintén picsogva hisztizett, én meg nézhettem ártatlanul, hogy kedvességből mondtam.... Rengeteg sérelem ért amiatt, hogy mindig nekem kellett engednem, hogy megússza a család a visítást.... És idén, 27 évvel később mondta nekem unokatesóm, hogy ő is emlékszik, hogy annyira el volt ájulva tőlem, hogy mindig velem akart lenni, leutánozta az összes dolgot, amit én szerettem és, hogy attól volt legjobban kiakadva, hogy én mindig hintázni akartam, amitől neki totális hányingere lett! XD És naná, hogy hintázni akartam, mert űrhajósat játszottam közben, de az annyira a sajátom volt, hogy neki soha nem mondtam meg, hogy amikor 2 órán keresztül hintáztunk néma csöndben az egymás mellé fölszerelt hintáinkon, akkor én vele ellentétben nem unatkoztam.

Szóval simán lehet, hogy nem is utálja a lányodat, csak még nem társaság neki! (Mert egyébként volt, hogy mi is tök jól elvoltunk unokatesómmal...)

Amúgy meg nem értem, hogy miért lenne attól bunkó, kis takony egy 9 éves, hogy nem akar az egy éves, totyogós, beszélni sem tudó gyerekeddel foglalkozni... de mindegy...