Adjatok tanácsot, az óvodában jó a 6 éves gyermekem itthon pedig nem bírunk vele!?

"Nincs rossz gyerek,csak rossz szülő."

Neveld meg,vedd el tőle azt a játékot amit a legjobban szeret és csak akkor add vissza,ha azt csinálja amit te mondasz.De 6 évesen én nemhogy nem beszéltem vissza,meg se szólalhattam!

Valamit nagyon elrontottatok(nem rossz indulatból mondom).

Első válaszoló. A szülő nem mindenható. Fel kellene nőni... majd ha lesz saját gyereked, megérted..Nem lehet mindent neveléssel megoldani..

Kérdező.. valószínűleg az ovi minden energiáját felőrli, ott viselkedni kell, tartania magát. Ez ba..ra fárasztó, gondolj csak a munkahelyedre, hogy ott mit nyelünk, otthon meg kijön.

Emellett sokat segíthet a stabil előre jelzett napirend. Akár képekkel kirakva. Tudja mi után mi következik. Ezen kívül a jó viselkedést lehet motiválni is. PL hétvégn egy olyan közös program, amit ő is nagyon szeretne. Ennek persze tiszta, pontos feltételei vannak.

Kicsit elengedtétek. Szerintem ne figyelj oda a nyafogásra. Amit mondtál, azt vidd végig. Nyilván ahhoz már nagy, hogy a földhöz csapkodja magát. Tudatosítsd benne, hogy te vagy a főnök. Továbbá próbáld meg szelíden motiválni. Az én lányom 5 éves. Mindig van valami, amit szeretne. Azért viszont meg kell dolgoznia. Egy feszültségmentes nyugodt nap után, amikor "jó" volt,kap egy matricát. Megbeszéljük előre, hogy az adott játékért (ezért-azért) mennyi matricát kell összegyűjtenie. Nála ez nagyon beválik.

Továbbá a szemtelenséget, visszabeszélést, szemforgatást (most ez megy nagyon) nem nézem el neki. Mindig szólok, de nem kiabálok. Idővel elhagyja.

Kétféle gyerek van az egyik otthon jó, a másik az oviban-suliban. Teljesen természetes dolog.

A problémátokra a játékos motiválást jobbnak tartanám, mit a keménykedést. Fáradt lehet a kis fickó, azért nyűgös. Kicsit visszább venném a vele való foglalkozást a régebbi szintre, ölbe ülés, mese, és a kötelezőket is valami mesés keretbe foglalnám.

Ha jót akarsz magadnak a nemet egy kicsit csomagold be neki: inkább most azt játsszuk hogy..., vagy: majd ha elkészült az ebéd mesélek, de tudod mit, hozd ide a fakanalat, hogy hamarabb elkészüljek.

Játékból szívesebben megcsinálják a napi kötelezőket.

Egy fáradt ovissal sose keveredj szócsatába. Csikizd meg, fuss vele három kört az asztal körül, bármi. Ő örül a játéknak, te meg két perc bolondozással kiválthatsz egy fél óra nyafit.

Csak bátran és lazán!

Az óvodában a te 6 évesedből 20-30 van egy csoportban. Vajon az óvónénik hogyan érik el, hogy a gyerekek befejezzék a játékot, és mind egyszerre leüljön ebédelni? Úgy, hogy az oviban szabályok vannak, és csak ezen szabályok adta kereteken belül egyénieskedhet a gyerek. Ja, és az óvónénik nem kérlelik a gyereket, hanem utasítást adnak mind a 30-nak, és azok végre is hajtják. Mondjuk egy kicsit az oviban segít a csordaszellem is, ez igaz. Ha a Józsika letette a játékot és is leteszem és megyek ebédelni.

De ezek szerint otthon nincsenek meg azok a szabályok, azok a keretek, amihez kellene igazodnia a gyereknek. Különben miért lenne jó gyerek huszadmagával az oviban, és hogy lehet, hogy otthon meg az egész család nem bír az egyszem gyerekkel?