Kicsit más a gyerekem?

Nem kell rémeket látni :), általában akik ezeket a felméréseket végzik elég rutinosak. Az én fiamnak pl aki a legokosabb, legérdeklődőbb gyerek volt az ovis csoportjában, fejlesztést javasoltak iskola előtt. Le voltunk döbbenve. Aztán a pszichológus elmagyarázta hogy miért, és tök igaza volt, a fejlesztés pedig abszolút előnyére vált.

Ötéveseket amúgy is szűrik az oviban. Az, hogy mennyire barátkozós, nem feltétlenül probléma, belefér a "nem vagyunk egyformák"-ba, ha neki jó így. A figyelmét lehet fejleszteni. A hangképzését is. Ha ettől valaki "más"-nak számít, akkor mindenki "más".

Az én ügyes és okos lányom 3 évesen kezdte az ovit. A következő két évben "kiderült" róla, hogy nincs térlátása, nem összehangolt a mozgása, nem elég erősek az izmai, kicsit antiszociális és nem tudja megoldani a problémákat. Teljesen kész voltam, járt két különböző fejlesztő tornára meg egy ideig pszichológushoz. Most nyáron költöztünk, új oviba került a lányom. Közben rájöttem, hogy tiszta feszült már attól Ő, hogy én ennyire aggódom miatt, hogy fog-e most barátkozni, el van-e még maradva a mozgása, meg tudja-e majd tanulni a cipőbekötést, stb. Hál' istennek ebben az oviban egészen máshogy állnak hozzá, az óvónéni mondta, hogy igen, sokat játszik egyedül, meg zavarja ha sokan vannak körülötte, akkor nem is tud a feladatra figyelni, de ő egy ilyen típus és kész. Úgyhogy én is újra úgy állok hozzá, hogy a lányom egyszerűen szeret egyedül játszani, kicsit ügyetlen, de ettől nincs neki semmi baja, csak ilyen típus, majd ő is meg fog érni, meg fog ügyesedni. Persze ha az oviban javasolnak bármi fejlesztést, arra járni fog.