Szerintetek normális a gyerekem vagy bolond egy kicsit vagy miért ilyen?

Semmiképp nem nevezném normális kategóriába tartozó viselkedésnek ami még "belefér" a kamaszkorba. De nem is hiszem, hogy "bolond" lenne. Egész egyszerűen nem tanulta meg tisztelni a másik embert és féken tartani az indulatait.

Ebben Neked, mint apjának igen nagy a felelősséged. Ebben a korban már nemigen lehet nevelni, egyet tehetsz, megpróbálsz beszélni vele erről, hogy mennyire elszomorít a viselkedése, hogy szereti-e egyáltalán a szüleit, a barátnőjét, és ha igen, miért bántja őket. Nem igen tehetsz többet, és ha ne adj Isten, megütné az anyját, remélem, szájba vágod, mint családfő...

Szerintem már nem sokat tudsz tenni. Ő elveszett gyerek.

Örök életekben rajtatok marad és titeket fog terrorizálni a pénzért. .

És elgondolkodhatsz, milyen jó nevelési módszer a szájbavágás meg az értelmetlen szigorúság.

Talán ha szeretetben nőtt volna fel, az apja nem ütötte volna, hanem nevelte volna máshova jutott volna. De neki ez jutott és nektek is. Sajnos.

De ha szerencséje van a társadalomnak meg nektek, hamarosan követi a cimboráit oda, ahova való. és remélem akkor engedik ki, ha már lerohadt a lakat a zárka ajtóról.

Kérj szakembertől segítséget! A neten is több oldalon találhatsz szakembert, akitől lehet kérdezni, akár át is másolhatod a fenti kérdésed, nem kell újra leírogatni.

Szerintem sajnos ez trend mostanában, a választ én sem tudom, hogy miért ilyenek a fiatalok. Mint ahogy a tv-ben is látni, hogy tanárokat vernek, én 36 vagyok, de az én időmben csak, és kizárólag tisztelettel voltunk a tanáraink iránt, valahogy egyértelmű volt a tisztelet velük szemben, ma nem tudom miért nincs így.

Férjed van? Vele milyen a kapcsolata és veled a férjednek? Mit látott otthon? Harmonikus a kapcsolatotok?

Én sok egyedülálló szülő gyerekét láttam lekallódni, inni, drogozni, de nem vagyok szakember, hogy tudjam a választ. Ezért is szeretném, ha a gyerekem családban nőne fel, valamilyen oltalmat kap így.

Azt hiszem, hogy pont abban a korszakban van, amikor nagyon sokat számít, hogy kik a barátai. A fiam még csak egy éves, de az én példámat tudom felhozni. 16 évesen megismerkedtem egy fiúval, igazi rosszfiúnak tűnt, én meg mindig a kis eminens tanuló, jókislány, angyalka voltam. Ő akkor kezdte a koleszos életet egy vidéki városban és a bulizós dolgait is. Egészen 23 éves koromig együtt jártunk, én is belekeveredtem ebbe az bulizós életbe, persze azért én tudtam hol a határ (pl. én nem füveztem, még cigizni sem cigiztem, miközben a másik 20 körülöttem igen) Szóval ő is ilyen volt, mint a te fiad, engem is ütött már meg, sőt az apjának is nekitámadt, lerészegedett sokszor stb. Én mégsem értettem a külvilágot, miért mondják, hogy hagyjam már ott. Anyukája tanárnő volt, nem kaphatott túl rossz nevelést, mégis a haverok rossz fele húzták. 23 éves voltam, mikor kiderültek komolyabb dolgok is róla, mint a fű.... annak már be lehet tudni sok magatartászavart sajnos.

Én a helyedben elbeszélgetnék a fiaddal, bár nem fog mondani semmit, de valahogy derítsd ki, miket csinál. Nem rosszindulatból, de mi van ha mégsem csak füvezik...

Mi azt tartjuk a párommal, hogy olyan lesz a gyerek, amilyenné neveljük, de félek, hogy sokkal jobban bele fog szólni a környezete... mondjuk így ez ördögi kör, mert ha meg "jól van nevelve" (mondjuk így) akkor ugye nem keresi a balhés haverokat. Én sem kerestem, én tudtam is hol a határ, kivel, mivel mit csinálok, de anyukáméknak sokszor mégis hazudtam, mert tudtam, hogy nem nézik jó szemmel, ha itt vagy ott vagyok. Én, a kis mintagyerek. Egyébként öcsém meg totál az ellentétem, mégis egy szülőpár nevelt minket... na, lehet, hogy ez most nem ér neked semmit, bocsi, hogy hosszú lett, de türelem, türelem, türelem és bizalom. Ha szerencséd van, vagy úgy kezeled a helyzetet, akkor hamar túljut ezen a korszakon, és 25-27 éves korára már felelősségteljes családapa lesz :o)

Devians viselkedese van.

Mindenkeppen kerj segitseget szakembertol, en sem tudom, hogy hazilag mit lehetne kezdeni vele. Attol tartok semmit.

Sajnos nalunk is volt, van a csaladban hasonlo, meghozza a testverem. Es nem feltetlenul a mai tizenevesek kozott van csak ilyen, mert a testverem mar negyven eves es 20-30 eve is a te fiadhoz hasonlo kaliberu volt.

Minden olyat megcsinalt, amit alapban nem lehet, tiltanak, sok jot sohasem. Ha megis, akkor meg jobban kellett ra figyelni, mert szinte biztos volt, hogy akkor simlizes van a hatterben.

Durva dolgokat tett o is, tobbszor is, vegul megtortent az, amit mar nagyon regen sejtettunk: nehany evre bortonbe kerult.

Oszinte leszek: ezzel kapta meg az esely a normalis eletre. Mintha kicsereltek volna. Raebredt, hogy mit szabad, mit nem, vannak korlatai. Nagyon sokat szelidult.

Nem azt mondom, hogy mintapolgar lett. Semmi olyat nem csinal, ami kicsit is torvenybeutkozo, alkalmazkodik is az emberekhez, evek ota van normalis munkaja, raadasul evek ota ugyanott, nem bandazik, csaladja lett.

Igaz, hogy most sem a legfinomabb a stilusa es szinte biztos, hogy magaban kb pont annyira hulyenek nezi az emberek 99%-at, mint korabban.