Növekvő agresszió. Mi változhatott meg?
Múlt héten pénteken, amikor mentem a kisfiamért az oviba és öltöztettem, odajött az egyik csoporttárs kislány és panaszkodott a fiamra, hogy hasbarúgta őt. Láttam a kislánynak az egyik szeme alatt egy hatalmas kék duzzanatot is.
Óvónővel sajnos nem tudtam már beszélni, mert csak az ügyeletes óvónő volt bent, aki nem tudott semmiről, nem volt jelen az esetnél.
A fiam elismerte, hogy fellökte a kislányt a focipályán és utána "véletlenül" átesett rajta.
Én csak szavakkal adtam a tudtára, hogy szörnyen mérges vagyok rá. A nagyapja viszont otthon elverte (ez a második verés, amit kapott tőle), hogy ne jusson eszébe még egyszer egy lányt bántani (még akkor sem, ha úgy érzi valamilyen sérelem érte).
Ma reggel érdeklődtem az óvónőnél, aki azt mondta, hogy nagyon gyorsan történtek az események, nem látta, nem tudja ő sem, hogy pontosan mi is volt ebben a konkrét szituációban, de az igaz, hogy a fiam újabban nagyon szélsőségesen reagál és többször előfordult, hogy gondolkodás nélkül azonnal ütött, ha sérelem érte. De ez korábban nem volt rá jellemző. Állítólag valamikor az év elején kezdett el megváltozni a viselkedése (nagycsoportos 6 éves amúgy).
Én eddig (múlt hét péntekig) ebből semmit nem vettem észre. Nem szóltak az óvónők, hogy baj lenne, csak most hogy látható sérülést okozott annak a kislánynak és ennek nyomán én mentem oda érdeklődni, kezdtek el beszélni...
Két kérdésem lenne. Az egyik, hogy mi változhatott meg? Hol keressem a baj forrását? Otthon? Az oviban?
A másik, hogy az óvónők miért nem beszéltek velem idejében, ha ők pontosan látták, hogy valami rossz irányban megváltozott? Nem szokás ilyenkor párbeszédet kezdeni a szülővel? Vagy én vagyok strucc és az én hibám, hogy magamtól nem vettem észre? Miből vehettem volna észre, ha otthon nem mutatkozott meg ebből az agresszióból semmi sem?
Na és a harmadik kérdés: most mit is csináljak? Vigyem el pszichológushoz vagy nevelési tanácsadóba?
Nem tudom azt sem pontosan, hogy mekkora a baj. Sem azt, hogy mi okozza....csak nem akarom, hogy így maradjon.
Szeptemberben megy iskolába. Addig mindenképpen meg kell oldani, mert verekedősen iskolai közegbe nem engedhetem el.
válasza:OFF: Nagyapja verte el?
A párom szüleinél élünk, tavaly én fél évet voltam külföldön dolgozni, addig anyósom és apósom volt a gyerekkel, míg a párom dolgozott, de soha még egy fenékre csapás sem volt tőlük, pedig az én fiam nem egy angyal.
ON:
Eleve otthon megverni egy gyereket az óvodai viselkedésért nem egy célra vezető dolog. Hiszen pont hogy verést kapott ő is az agressziójáért. Már itt a bibi, hogy verést kapott "verésért".
Nálunk van egy naptár. Ebben vezetjük az óvodai és az itthoni viselkedését is. Nála is volt, hogy bántotta lányokat, vagy nála főleg az volt a gond, hogy csúnyán evett (pedig itthon szépen eszik kanállal, késsel-villával), produkálta magát, mosakodásnál pocsolt, egyszer lepisilt egy másik kisfiút a mosdóban (udvarról bemenet 2-3 kisfiú együtt pisil egy wc-be, de ő direkt pisilte le a másikat)...
Szóval az óvónőkkel egyetértésben és segítségükkel otthon naptár módszer van. Erre vezetjük fel, hogy viselkedett aznap. Pipa jár, ha jó fiú volt (óvónő mondja mindig, hogy mi jár aznapra, mikor megyünk érte), X jár, ha nem viselkedett úgy, ahogy kellett volna.
Pénteken összegzés. Az X-ért büntetés jár (este nem néztek mesét, nem megyünk le azon a hétvégén a játszótérre, nem kaphatja meg azt a játékot, amit épp szeretne). A pipáért ajándék jár, ami lehet egy újság, kifestő, autó, vagy csak egy élménydús családi program, kirándulás, családi bicajozás.
Persze ha rossz dolgot csinált az oviban, akkor azt megbeszéljük még "melegében", és egy apró bünti akkor is van (pl. boltban nem vehet magának semmit). Vagy pl. öltözéskor szólt az egyik kislány, hogy a fiam megütötte. Hazafelé ezt megbeszéltük, hogy nem szabad, csúnya dolog, mérges és szomorú vagyok. Reggel azzal kezdtük, hogy odament a kislányhoz, bocsánatot kért tőle, megsimogatta és adott neki egy szem cukorkát.
Ha meg különösen megdicsérték, akkor hazafele bemegyünk a cukrászdába, választhat egy sütit.
Nagyon hajt a pipákra, nagyon ösztönzi, már egy hónapja csináljuk. Óvónő is mondta, hogy nagyon látszik rajta a javulás, eddig külön asztalnál ült ebédkor, mert annyira produkálta magát az evésnél, hogy gusztustalan módon evett, de már a többiekkel együtt eszik újra, és szépen (persze kivételek néha akadnak). Már nem pancsol, nem ütöget senkit (itt is akadnak kivételek, de dolgozunk rajta).
De ehhez sok-sok beszéd is kellett, minden nap elmondtam, hogy mit szabad, mit nem. Ha verekszik, csúnyán viselkedik, nem lesznek barátai, nem fogják szeretni az óvónénik, nem engedik majd oviba járni, nem akar majd vele játszani senki...
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!