Ti erre a kislányra hogyan reagáltatok volna a buszon?
Ma reggel ültem a buszon, egy kettes ülés belső ülésén, mellettem egy velem egykorú lány zenét hallgatott. Elég sokan voltak. Egyszer csak látom, hogy megáll egy 8-9 éves kislány az ülésünk mellett, és hallottam, hogy mond valamit. Azt hittem valakihez beszél, aztán tök hangosan megszólalt. "Elnézést" - odafordultam, és látom, hogy rám néz. Aztán közli, hogy "Le szeretnék ülni"
Egy tucat gondolat átsuhant az agyamon, hogy megkérdezem tőle, hogy ezt mégis hogy gondolja...Aztán arra gondoltam, hogy lehet, hogy rosszul érzi magát -bár ennek semmi jele nem volt- így szó nélkül átadtam a helyem. A kislány beült, a másik lány visszaült mellé. 1 megállóval később mondja a mellette ülő huszonéves lánynak, hogy segítsen, mert a táskája mindig lecsúszik az öléből. A lány fel akarta húzni a táskát, erre a kislány szó nélkül belerakta a lány ölébe a táskáját. Majd kivette a tolltartóját, kivett egy tollat, és a tolltartót is a lány ölébe rakta.
Ezután már pont le kellett szállnom, de nem tudok napi rendre térni e fölött.
A kicsi lány teljesen normálisnak tűnt, leszámítva ezt a furcsa viselkedést. Mintha valami királyi udvarból került volna ide, ahol megszokta, hogy minden körülötte forog, és ő érte van. Mert emellett nagyon udvarias volt, "elnézést, legyen szíves, köszönöm" Szinte már túl udvarias.
Ti hogy kezeltétek volna a helyzetet? Így utólag lúzernek érzem magam, amiért szó nélkül felálltam. De nem tudtam, hogy miért akar leülni, és vissza szólni sem akartam, mert sokan voltak a buszon, és tuti, hogy én lettem volna a bunkó, amiért nem adom át a helyem a kislánynak, amikor ő azt kéri.
De az nem normális, hogy egy 8 éves ilyet mond egy 28 éves, vadidegen nőnek, hogy ő le szeretne ülni...
A te helyedben megkérdeztem volna, hogy rosszul van e vagy akármi, ha nem, akkor bocsesz itt ülök, szevasz.
A lány helyében (akinek az ölébe rakta) szépen ledobtam volna a földre, ne tegye már rám, más a koszos táskáját. Kis szaros:)
Szerintem biztosan hibádzott nála valami, ha más nem a neveltetésében.
Kicsit off, de én is észrevettem magamon, hogyha valaki számomra elfogadhatatlanul pofátlanul kér vagy tesz valamit, akkor valamiért egyszerüen megteszem amit kér, talán kíváncsiságból, mert nem tudom elhinni, hogy ennyire pofátlan legyen :). Utána meg hápogok, és röhögök rajta, hogy ilyen nincs, és tuti nincs még egy ilyen barom a világon mint én.
Szóval biztosan balfék vagyok, de szerintem tutira én is felálltam volna.
Kapcsolódó kérdések:
Minden jog fenntartva © 2024, www.gyakorikerdesek.hu
GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | Cookie beállítások | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info(kukac)gyakorikerdesek.hu
Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!